Irodalmi Szemle, 2018

2018/1 - SZABÓ LŐRINC II. - Szávai Dorottya: "Sátánná koronáztam magamat." Szabó Lőrinc és Baudelaire (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC II.

mar az egyetemen kitunt mufordito-tehetsegevel: Versek egtek a zsebemben. [...] / „Csak a / Nyugatba, kollega ur” „Csak odal”, I bolintottam. „Haraso, Oregem, I boldogan kozlik: I Babits maga sem / rtmel kiilonbul!” - olvashatjuk ugyancsak a Tiicsokzene 233. darabjaban.

Kulcsar Szabo Ernd Egy kisajatithatatlan klasszikus. Szabo Lorinc a lira hatastorteneteben cimu tanulmanyaban a kesomodern korszakkuszob-kerdes dsszefuggeseben megdllapitja, hogy „az elo irodalom ujrairja onnon elozmenyeinek tortenetet”, s „a hagyomany uj arculata” kapcsan, mely a „jelen uj onmegertesetdl” fugg, a Szabo Lorinc-lira kortars „utoeleterdl” beszel. Engem most ezzel szemben az „eldtortenete” foglalkoztat.6

7

Tudniillik, hogy a Szabo Lorinc-eletmu hogyan irja ujra onnon baudelaire-i elozmenyeinek tortenetet, s ekkent hogyan erti meg es olvastatja onmagat. Ha Szabo Lorinc Baudelaire-et probaljuk rekonstrualni, ahhoz tampontul szolgalhatnak A Romlds vzragm-forditasokon tul a veliik egy idoben keletkezett kotetek, darabok, a Tucsdkzene lirai testamentumanak e vonatkozasu koltoi onreprezentacioi, csakugy, mint a Vers es valosag idevago dnertelmezo passzusai.

6 Kui.csar Szabo Ernd, Szoveg, medialitas, filoldgia. Kolteszettortenet es kulturalitas a modernsegben, Bp., Akademiai, 2004, 210.

7 Orok bardtaink, 96L

Elsokent nehany olyan szempontot szeretnek vazolni, melyek Szabo Lorinc es Baudelaire „osszeolvasasahoz” tampontunkul szolgalhatnak, olyan diszkurziv vagy torteneti analogidkat, illetve osszefiiggeseket, melyek a ket elelmuvet osszekotd evidens filologiai kapcsolaton tul, vagy eppen a mdgdtt is leteznek. Ezen pdrhuzamok persze csak a feliileti reteget, mintegy a csontvazat adjak a Szabo Lorinc-Baudelaire-dialogusnak, ez a csontvaz azonban sok mindent elesebb megvilagitasba helyezhet.

Eloszor is ott van mindket koltoi eletmu vitathatatlanul paradigmavdlto liratorteneti statusza: Baudelaire kolteszete mint az europai liratorteneti modernseg forraspontja, Szabo Lorinc liraja mint a magyar kesomodernseg, maskent a dialogikus koltoi paradigma (Kabdebo Lorant) reprezentans megalapozasa. Emellett ott vannak - a paradigmavalto statusszal alighanem szoros osszefiiggesben - azok a tobbe-kevesbe sulyos deficitek, melyek mindket oeuvre befogadastortenetenek egyik vagy masik pontjan keletkeztek - a gyors es bombasztikus fiatalkori „befutas” ellenere. E szempontbol is tanulsagos idezni az Orok Barataink fiiggelekekent (Jegyzetek) elhelyezett kis Baudelaire-szocikkbol, melyben Szabo Lorinc is kiemeli Baudelaire paradigmavdlto torteneti jelentoseget: „szerelmi verseink skalaja az elfinomodott erzekiseg hangjaitol a legies dhitatig ivel; melyseges pszichologus, rendkiviili miivesz. Allitolag dpiumszivo volt. Kotetenek megjelenesi evet (1857) mind tobb francia esztetikus tekinti olyan jelentos forduldnak, amilyennek a Cid evet (1636): mindket mubdl vilagraszolo hatdsa aradt a francia kolteszet egy-egy tiindbkld korszakanak.”