Irodalmi Szemle, 2018

2018/3 - TRANSLOVAK - Petres Csizmadia Gabriella: "A kétnyelvűség komplikációi". Mila Haugová Zrkadlo dovnútra (Belső tükör) című önéletrajzáról (tanulmány) / TRANSLOVAK

dobra poezia je akoby vesmirne pribuzna, nech je napisana v akomkolvek jazyku---”15

[Edesanyam nagyon szeretett olvasni, szamos verset tudott fejbol, termeszetesen magyarul - de szamit ez valamit? A kolteszet ritmus, dallam..., a jo kolteszetet mintegy univerzumi rokonsag fuzi egymashoz, barmilyen nyelven irodjon is—] Mas helyeken viszont az egzisztenciajat alapvetd meghatarozo tenyezokent ertelmezi sajat ketnyelvuseget, illetve ketnyelvusege kiegyensulyozatlansagat: edesanyjaval magyarul, edesapjaval szlovakul kommunikalt, azonban dominansan szlovak nyelvi-kulturalis kozegben szocializalodott, szlovak nyelvu iskolakba jart, igy a kozszferaban is hasznalt, elsodleges nyelveve az apja nyelve valt, az anyanyelve pedig visszaszorult az intim szfera teriiletere. A magyar nyelv hasznalatanak hatterbe szoritasat a „ketnyelvuseg komplikaciojakent” eli meg, es hibrid etnikai identitaskent vagy akar poliglott identitaskent16

tekintve onmagara idegen jelensegnek tartja, hogy nem az anyanyelven, hanem az apja nyelven kezdett el irni. Felveti a kerdest: „Ktory jazyk je moj? Ten, ktorym pisem? Ten, ktorym rozpravam? Este je tu d’alsia komplikacia dvojjazycnosti: pisem v jazyku otca, nie v materinskom.”17

[Melyik nyelv az enyem? Az, amelyiken irok? Vagy amelyiken beszelek? Es itt jon a ketnyelvuseg kovetkezo komplikacioja: nem az any any elv emen, hanem az apam nyelven irok.] Az „apanyelv” valasztasa nem csupan a szlovak nyelv es kultura melletti dontest foglalja magaba, hanem az edesapa kepviselte eszmevilag tovabbhordozasat is - az ellenallas, egyeni utkereses termeszetet, vagyis az apa szellemi-kulturalis nyelwalasztasaval vald azonosulast is. Ugyanakkor - a tobbnyelvu szerzokre jellemzoen - az „apanyelv” valasztasa, hasznalata mellett az dneletird irasmuveszetet a masik nyelv perspektivaja es kulturalis sajatossagai is atjarjak.18

Amikor rekurziv modon utoljara visszater a sajat ketnyelvusege ujra-megfogalmazdsara es ujra-ertelmezesere (maga az dneletiro hasznalja ezeket a kotojeles irasmdddal ellatott fogalmakat), mar a nemzetnyelv kerdesetol teljesen levalasztva, a szemelyes identitast meghatarozo hetkoznapi es irodalmi beszedmod kettossegere tagitja a problematikat: „Trapim sa vdvoch jazykoch?”19

[Ket nyelvben szenvedek?] Az dneletird a kolteszetet egy masik, az informacidorientalt koznapi kommunikacidn tuli, pontosabb nyelvkent kezeli, amirol az is tanuskodik, hogy az asszociativ modon felidezett anekdotikus emlekeket folyamatosan lirai betetek szakitjak meg, kontextualizaljak

1 5 Uo„ 19.

1 6 Meszaros Zsolt, Hatdrkozvetitok. A transznaciondlis nwmodrirodalom elmeleti megkozelitesei, Helikon, 2015/2, 249.

1 7 Haugova, i. m., 147.

1 8 Nemeth, i. m., 65.

19 Haugova,/. m., 157.