Irodalmi Szemle, 2018

2018/2 - ESTERHÁZY - Tolcsvai Nagy Gábor: Testben létezés, átlényegülés, kinyilatkoztatás. Beszédmód a Márk-változatban (tanulmány) / ESTERHÁZY

emberi alakban valo megtestesulesevel es emberi megszolalasaval, es a vegen az istenihez valo kozvetett visszacsatolashoz. Megis, a teljes szoveg nyitott marad az utolso elotti mondatban, amely mar nem Jezuse, inkabb a gyermeke: „Kialto szo a pusztaban” (101. oldal). „Nincs vege, ez abefejezes”, olvashato, mar valamely egyetemes nezdpontbol, inert a beszednek, vagyis az imanak nines vege.16

Az igy kifuto, de be nem fejezodo folyamatbol emelkedik ki a tdbbszor megismetelt kerdes: „Most mi lesz?” (44., 66., 97., 98. oldal).

Az eszkatologia varhatosaganak felfiiggesztese, a transzeendens atlenyegiiles, vagyis az Isten altali megszolitottsag halasztottsaga es egyuttal keresese korabbi Esterhazy-muvekben is meghatarozo. A sziv segedigei kezdd es befejezd szakaszaban a kanonikus szertartasi szoveg felbeszakitottsaga („Az Atyanak es Fiunak -”) keretet ad ennek a keresesnek, a veges meghaladasa, az Ige meghallasa kiserletenek. A Mark-valtozatban nem folytatodik a passio, nem tudni, megtortenik-e a megvaltas a szoveget befejezd mondatok nezopontja szerint, megismerhetetlen marad. A sziv segedigeiben egyuttal megis megtortenik az atlepes: a fekete oldal utan az anya holtaban szol vissza, beszel a fiuhoz (forditott passiokent). A Harmonia ccelestisben egy ponton azonban az emberi vegesseg ismet bezarul: a 105. es 106. beszamozott resz parhuzamos torteneteben Jezus Krisztus, illetve az apa utasitja vissza a masikat nyomorgo, koldulo, hajlektalan voltaban, a folyomany azonban megegyezik (szoveg szerint is), mindketszer: „Jart apam hevrol hevre, orszagrol orszagra, s nem lele nyugtat” (105-106. oldal).

A beszed modjanak tovabbi tenyezoi is megmutatkoznak a Mdrk-valtozat szovegenek vegigolvasasakor. A gyermek beszelo a hitrol szolva racionalista nyelven szolal meg. Azon a nyelvvaltozaton, amely kijelent (allit es tagad), kozelitve a logikai propoziciok objektivizalo konstrualasi modjahoz. Ebben a beszedben az eszokok uralkodnak, mikozben a szimbdlumok hatterben maradnak, az elbeszelhetetlenseg szimbdlumai, szimbolikus (metaforikus es allegorikus) kifejezesei nem kapnak szerepet. A nagymama Jezus-tortenetei mintegy szo szerint, a szobor, a kep materialis jelleggel van fokuszban. Az e vilagi es a transzeendens kozotti kap-1 6 Ehhez lasd Wolfhart Pannenberg, Teologia es filozofia. A ket tudomdnydg viszonya es kozos tortenete, Bp., L’Harmattan, 2009, 83-100., 273-279.