Irodalmi Szemle, 2018
2018/2 - ESTERHÁZY - Tolcsvai Nagy Gábor: Testben létezés, átlényegülés, kinyilatkoztatás. Beszédmód a Márk-változatban (tanulmány) / ESTERHÁZY
csolat az eszszeruseg altalanos, logikai jellegti nyelvi kijelenteseiben mutatkozik meg, pontosabban: ezt a kapcsolatot igy keresi a gyermek beszeld, es igy keresteti a beszed befogadasaban az olvasoval is. Az altalanos racionalitas a nyelvi es human megismeresi keret, amely a kereszteny hitelet es teologia tevekenysegeben jelentos szerepet kapott, fokepp az ujkorban (valojaban azonban mar korabban, a kozepkorban is).17 Az ertelem elmeleti es gyakorlati itelokepessege, a felelos es szabad dontes a meghatarozo itt, az iidvossegtortenethez a kapcsolat kozvetett; „a dolgok, az ertekek es az ertekvalasztasok elso osszefuggese es koherenciaja kap hangsulyt”.18 Ebben az ertelmezesben, amely a gyermek beszelo nezopontjaban hatarozottan kibontakozik, a bun, a rossz a vagyott mindenseg es az egyszeru valosag kozotti fesziiltseg. A Mark-vdltozatban a rossz egyszerre a szemelyes felelosseg es a szenvedes kozotti fesziiltsegviszony, amelynek forrasa epptigy a sors, mint a szabadsag19 („legyiink rosszak [...] Vagy legyiink jok.”). Ekkepp valik a Mark-valtozatban a rossz elkeriilhetetlen tenyezove, amelynek feloldasa az egyesiiles Jezusban. Ez eszokokon alapuld nyelvezettel beszeltetik el, Jezus Krisztus egyes szam elso szemelyu megszolalasa ezt latszolag paradox modon objektivizalja, eppen azaltal, hogy a passio elbeszelese felbeszakad, Jezus (vagy a Jezus neveben beszeld) csak addig mondja a tortenetet, amig az racionalista human perspektivabol elmondhatd. A gyermek beszede mint ima a hitbeszed racionalista jellege miatt nem hajtja vegre az ima osi beszedaktus-tipusait (peldaul a kdnyorgest, az engesztelest, a halaadast20 ). Az ima itt e vilagi, eszszeru dialogikus formakat olt. A beszeld gyermek sajat belso beszedeben kornyezetenek tagjaival hetkoznapi modon tarsalog (peldaul kerdes-felelet parokkal), ahogy Istennel is. Az udvosseg keresese, a bunbocsanat felismerese es elfogadasa nem a veges ember megrendiilesenek szimbolikus (metaforikus, allegorikus) analogies felmutatasaval fejezodik ki, hanem az autonomiajat kivano es kutato emberi esz racionalis kijelenteseiben es kerdesei-1 7 Lasd reszletesen Ghislain Lafont, A katolikus egyhaz teoldgiatdrtenete, Bp., Atlantisz, 1998, 160-165., 281-305. 18 Go., 160. 19 Ua, 471. 2 0 Az ima Mark-vdltozat-beli nem konvencionalis jellemzojere Radnoti Sandor A siiketnema Isten cimu kritikajaban hlvja fel afigyelmet (vo. http://www.holmi.org/2014/09/radnotisandor-a-suketnema-isten).
