Irodalmi Szemle, 2018

2018/2 - ESTERHÁZY - Bengi László: Függő játszma. Az időtapasztalat formái Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című munkájában (tanulmány) / ESTERHÁZY

ismetlodesnek bizonyulhatna - vagyis az iddnek a Bevezetesben szinten hangsulyos kerdese. „Minthogy ajelentes nem ajelolok tulajdona, a Fiiggb azt a mechanizmust emeli tehat temajava, amelyben a dolgok - az ertelmezes lehetseges sokfelesegenek kontextusaban - jelentest nyernek. S mindez azert valik - az utolagossag kozbejotten tul - elsdsorban az ido kerdeseve, mert az elbeszeles a jelenteskepzodesnek sem az eredet adta azonossagban, sem pedig az onkenyes tulajdonitasban megalapozott logikajat nem ismeri el.”4

4 Kulcsar Szabo Erno, Esterhazy Peter, Pozsony, Kalligram, 1996,137.

A Termelesi-regeny szerkezetet is folidezo Ido van mar cimevel exponalja az idoviszonyok problemajat, jollehet a fentebb mondottak nyoman a „van” a kdnyvmu olvasoi szamara ezen a ponton mar konnyen ambivalens jelentessel birhat. Marpedig nemcsak a szavak es a dolgok konstellacioi, hanem a Bevezetes idoi aspektusai szamara is ajelen ideju, egyes szam harmadik szemelyu letige tunik fol a legfobb viszonyitasi pontnak. Ugyan K. esendo, az asszonnyal folytatott beszelgetes igyekezeteben megfogalmazott vagya a „jelen es jelenlet, mely altal, legalabb, a dolgok helyekre keriilnek” (244), megis jelzi annak a tetjet, hogy a „van” letetemenyeseve valhat-e a teret es idot osszekapcsolni kepes transzformacionak.

A jelenlet ertelemmel teli lehetosege a Fuggoben alapjaban tavolitottnak tetszik. Szinte minden esetben a kamaszkori tortenet idovel szertefoszlott, rekonstrualni probalt sikjahoz, tovatunt most-jahoz kotodden latszik megfogalmazodni: „o, K., es Halassi mar a kezdet kezdeten irigyeltek az asszony sodro jelenidejuseget, valosagos mozgekonysagat, hosszu setaiknak sokszor volt targya a pillanat” (243). Ha viszont az elbeszeles jelenenek-kozelmultjanak osszefiiggeseben meriil fol a jelenlet