Irodalmi Szemle, 2018
2018/2 - ESTERHÁZY - Sebők György: Űrnapló; Varjak (versek)
3. (KRATER) Pedig merulnek szivesen, de ezek nem azok a partok, nem az otthon, a napfenyes peremen itt por iil, de a legfinomabb, delibab nem jatszik rajta, nezem, ahogy gazoriasok loknek eles arnyekokat a duneken at, felem. Homlokom izzik, es nem nyugtatja semmi, de nines nyar, csak a szkafander fullesztd takarasa. Meriilok, de maskepp, ugy, ahogy otthon sosem lehetne, tul a fiilem csengesen, a liiktetesen, azon, ahogyan az oxigen engem is eget. El sem hiszem, hogy esupa fizika, a hidrogen, a fenyek, meriilok kozben, de maskepp, beleszediildk. Csak sodorj korbe ereimben, huzz le melyen, arkaimba, es altass el, te csillagok rozsdaja, viz.
/
