Irodalmi Szemle, 2018
2018/12 - IRODALMI SZEMLE 60 - Strickland-Pajtók Ágnes: Transz-inter-multi-? A többkultúrájúság irodalmi megjelenései. A transzkulturalizmus és bilingvizmus az irodalomban című kötetről (kritika)
STR ICKLAND-PAJTOK AGNES TRANSZ-INTER-MULT I-? A TOBBKULTURAJUSAG IRODALMI MEGJELENESEI A TRANSZKU LTURAUZMUS ES BILINGVIZMUS AZ IRODALOMBAN CIMU KOTETROL A Nemeth Zoltan es Magdalena Roguska altal szerkesztett Transzkulturalizmus es bilingvizmus az irodalomban cimu tanulmanykotet a 2017. november 6-7-en Nyitran rendezett konferencia eloadasainak gyujtemenye. Fo fokuszaban vallaltan azok a „labilis helyzetu” szerzdk es szovegek allnak, „melyek pozicidja az un. nemzeti irodalmak keretei kozott nem egyertelmu” (6.), s melyek a kulturalis hibriditas mindennapos tapasztalatanak szepirodalmi lenyomatait vizsgaljak. Nemeth Zoltan nyitotanulmanya nemcsak e gyujtemeny fobb tematikajat adja meg, hanem a magyar nyelvu transzkulturalis tanulmanyok kontextusaban is hianypotldnak tekinthetd. A kulturakoziseg fobb elmeleteinek ismertetesen kiviil a szerzo kiserletet tesz a tudomanyteriilet fogalmi zavaranak rendbetetelere is, s eligazit peldaul a multikulturalis, a transzkulturalis es az interkulturalis szovegek egymassal atfedesben levo definicioi es jellemzoi kozott. Nemeth irasanak extenziv, a kotet hatarain tulmutato hatdkore, s programado jellege a tanulmany zarlataban valik bizonyossa: osszefoglalas es lezaras helyett ugyanis ot tovabbgondolasra es tovabbi diskurzus elinditasara sarkallo temat kapunk. E jovobe mutato temak egyik vallalasa, hogy az altalanos, angolszasz gyokeru tudomanyteriiletet a helyi viszonyok koze iiltesse, s az eredeti elmeleti keret kozep-europai viszonyokra valo alkalmazhatdsaganak lehetoseget vizsgalja. Az attranszponalasra sziikseg is van, hiszen a szovegelemzesek rogton nyilvanvalova teszik: a lokalis sajatossagok a kulturakoziseg elmenyet szirksegkepp at- es ujraertelmezik. Ilyen tipikusan kozep-europai tortenelmi-kulturalis jelenseg az orszaghatarok instabil voltanak megtapasztalasa, a konkret helyvaltoztatas nelkiil torteno orszagelhagyas, s ezaltal a tobbsegibol kisebbsegi letbe valo sodrodas. A sajatos kozep-europai sors ilyeten koncentraciojat ragadja meg Petres Csizmadia Gabriella a szlovak-magyar ketkulturaju Mila Haugova oneletirasanak vizsgalataval. Az elso becsi dontes kovetkezteben a kiilfold-belfold fogalompar az irono sziilei szamara uj ertelmet nyer a tobbsegi-kisebbsegi let kozotti oszcillacioban (eloszor a szlovak apa lesz kiilfoldi Magyarorszagon, majd a magyar anya eli at ugyanazt Szlovakiaban). „Az a videk, ahol Verebely elterult, Magyarorszag reszeve valt, apa visszatert Szlovakiaba, vagyis tulajdonkeppen Magyarorszagra” (167.) - irja Haugova a tanulmany szerzojenek forditasaban.
