Irodalmi Szemle, 2017

2017/10 - BEKEZDÉS - Balázs Katalin: Megérteni a tapasztalat felől, amit a megértés felől nem lehet. Borbély Szilárd: A testhez - ódák és legendák (tanulmány) / BEKEZDÉS

daiban koszon vissza azzal az elteressel, hogy az erzeki benyomasok es a testi tapasztalatok fekezhetetlen es fajdalmas aradataval a kbltoi nyelv grammatikai es szintaktikai strukturaja helyenkent nem tud es/vagy nem kivan lepest tartani:

„A mutet kovetkezmenyekent I verezni kezdte. Igy engedtek haza. Annyi vert veszitette, I hogy par nap mulva visszavittek. Veratomlesztesre idegen I anyagkent reagalt. Az orvosok, noverek megijedtek. Vegig I kontrollalatlanul remegte. Atmosott vert kaphatta. Vegiil I vittek mutobe. Aztan heteken at savoszeru folyadek szivarog I belole. Orvosom mondta, ne aggodjak. En tudtam, hogy I magzatviz, de senki nem hitte. Tul keso volt, mire. Az btodik / honapon tul deriilt ki, eletfunkciok nincsenek rendbe. Azonnal I konzilium. Ott remegte kiszolgaltatva, es sok idegen, I mind ferfi, persze, ugy targyaltak, mint targyrol. Egy orvost kiveve, aki egyutt erzett.” „Vegul kiengedtek. Alig jarni, I de senki sem kiserte el. Tamolyogta lassan, vegtelen zold I folyoso vegen a telefonfulke. Ott rogyta le, es nem birta I allni fol. Idegosszeroppanas. Egy arra jaro segitette. A ferjem I hazavitt. Gyozkodott, gyermek nelkiil is boldogok. Nagyon / felte. De engem mar semmi sem tantorithat el. Mellem / bedagadt, fajt, inert nem kapta tejkepzodese ellen se...” (23. A szemeteskosar)

A legendak a noiseg es az anyasag ambivalenciait (sziiles, veteles, abortalas) valamint a holokauszt-torteneteket tematizaljak nok es asszonyok elbeszelesein keresztiil.24

A szemeteskosar cimu prozaversben a mehnyakmutet es az azt kovetd magzatvesztes tapasztalatarol olvashatunk. Tobb tanulmanyban a legendak kapcsan az elbeszeloi nyelv elharito mechanizmusara, az abban rejlo objektivacios hatalomra figyelnek fel: „Ezek a nok ugy probalnak meg tavolsagot tartani, (...) hogy szenvtelen hangu, csak a tortenet idobeli koheziojara koncentralo, az eletrajzi adalekokat objektiv tenyekke, adathalmazza silanyito beszedmodot valasztanak. Mintha kivul allnanak onnon sorstorteneteiken. Mintha a szenvedeseik nyelvbe foglalasa eppenseggel azt jelentene, hogy levalhatnak roluk.”25

A „nyelvbe foglalas” eltargyiasito funkcidja mogott nem szabad megfeledkezniink a szenvedd test terhenek jelenleterol. Ha viszszaemlekezunk a szovegelemzes kiindulopontjaul valasztott elmeleti kettossegre, kezenfekvo lenne most megallapitani, hogy a szenvedeseit elbeszelo nd sajat testet a szemelyes beallitodasban mint megeltet, a szemelytelen beallitodasban mint fizikait erzekeli. De vajon biztosan igy van ez? Vajon a tortenet elbeszelesenek modja (az „objektivacio”) csupan elkiilonbozddeset hangsulyozhatja a testi szferatol? Velemenyem szerint a legszemelytelenebb modon is

2 4 A legendak eseteben Borbely Szilard kiilso forrasokat hasznalt fel: Singer Magdolna, Asszonyok es dlmdban siro babak, sziiletes esgydsz, Bp., Jaffa Kiado, 2006.; Pecsi Katalin, Sos kdve, Bp., Novella Kiado, 2007, Legenda Aurea.

2 5 Szeplaky Gerda, A halott testgrammatikdja, Helikon, 2011,1-2,141.