Irodalmi Szemle, 2017

2017/10 - BEKEZDÉS - Balázs Katalin: Megérteni a tapasztalat felől, amit a megértés felől nem lehet. Borbély Szilárd: A testhez - ódák és legendák (tanulmány) / BEKEZDÉS

- Szekvencidk), amely tematikusan es poetikai strategiait tekintve - ahogyan azt a szerzo egy interjuban18

es a kritikai figyelem19

is tobbszor megjegyzi - A Testhez elotortenetekent olvashato. Az emberi testrol valo „elmelkedes” mindket kotetben hangsulyos szerepet kap, ugyanakkor megallapithato, hogy a test-motivum az egesz eletmure kiterjedo ontologiai-poetikai jelenteshaldzatot alkot, miszteriuma mintha kezdettol fogva vegigkiserne a koltoi nyelvet. (E dimenzio megnyitja annak lehetoseget, hogy folytonossagot allapitsunk meg nemcsak a korai es a kesobbi lirai muvek, hanem a prozai es dramai irasok, valamit az interjuk vagy egyeb kulturalis-teoldgiai targyu munkak kozott.) Meglatasom szerint Borbely Szilard 2000 utan keletkezett lirai alkotasaiban a testet erinto kijelentesek modalitasa alapvetoen megvaltozik, valamint a lirai en intencionalitasanak, szemleleti es tapasztalati iranyultsaganak modifikacidja figyelheto meg. Az ezredfordulot megelozd lirai alkotasokban a versbeszelo testtel kapcsolatos tapasztalatainak egy olyan szintjerol beszelhetunk, amely megelozi a tudatos megragadast. A tudat holdudvaran megj elend testek meg nem egy kiforrott komplex dsszefuggesrendszerbol lepnek eld, inkabb a tudat spontaneitasanak es ontorvenyu mukodesenek a lenyomatai.20

Ezzel szemben A Testhez (es a Halotti pompa egyarant) mintha minden erejevel gorcsdsen az emberi test fele fordulna, jobban mondva a test tor be mint „dsbenyomas”21

a versbeszelo tudatanak intencionalis eletebe, es arra keszteti, hogy figyelmevel fele forduljon. A testhez valo odafordulas legnyilvanvalobb formaja az odakban olt testet.

„Mert egy akarmilyen I kicsi mozdulat is egy egesz testet I igenyel. Peldaul az a mozdulat, ahogy I »egy bizonyos no« a kezevel hevesen I magyaraz. A keze a teste elott van, mind I a ketto, korulbeliil a csipo magasaban. / Egesz pontosan az ole elott. Az ole /elott, milyen kiildnos edessegeket rejt /magaban ez a szo. Benne az a fajta tiszta I atmenet, ami annyira vonzo, amikor igy I beszel.” (Van idonkent az a tiszta atmenet, amikor - Ami helyet, 1999)

A versbeszelo tekintetet es intenciojanak sugarat a mozdulatra valo racsodalkozas iranyitja. A test itt nem ugy jelenik meg, mint egy targy, feliilet vagy eszkoz. A mozdulat „egy egesz testet igenyel” szemben azzal az odaval, amely egy kesztyubabhoz intezi sorait, megelegedve a test egy eltakart reszletevel:

1 8 „A Testhez cimu kotet akkor erthetd, meg a benne levo versek is, hogyha a Halotti Pompa cimu konyv utotortenetehez kapcsoljuk, amely elozo kdnyvben a gyilkossag kerdese volt a legfontosabb szamomra. Aztan pedig monomaniasan vissza-visszatertem hozza, es nem tudtam szabadulni attol, hogy a kolteszetben mit lehet kezdeni ezzel a dologgal, a gyilkossaggal.” Keresztesi Jozsef, A testrol, http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/2948/a-testrol (Letoltes datuma: 2017. januar 26.)

1 9

Kulcsar-Szabo Zoltan, i. m., 49.

2 0

Husserl a tudat spontaneitasat szembeallitja azzal, ami „tudatidegen modon keletkezik”. A tudat

spontaneitasanak sajatossaga, hogy csak azt fokozza fel es bontakoztatja ki, ami osnemzessel tamad, »ujat« viszont nem hoz letre.” Tengelyi Laszlo, Tapasztalat es kifejezes, Bp., Atlantisz, 2007, 21.

2 1 A osbenyomas olyan erzeki tapasztalat, ami meghaladja az intencionalis varakozasokat, nem resze a tudatnak. „Az erzeki tapasztalat arrol az idegenrol ad hirt, ami nem a tudat, s ami minduntalan afficialja a tudatot. (...) Az erzet konkretsaga mindig valamilyen tobbletet tartalmaz az elvarasainkhoz kepest, kovetkezeskeppen mindig ujdonsagot jelent.” Ullmann Tamas, Az idd mint a szubjektivitas alapja es horizontja = A szubjektum problemdja, szerk. Mezei Balazs, Tudastarsadalom Alapitvany, 2004. 129-155.