Irodalmi Szemle, 2017
2017/10 - BEKEZDÉS - Balázs Katalin: Megérteni a tapasztalat felől, amit a megértés felől nem lehet. Borbély Szilárd: A testhez - ódák és legendák (tanulmány) / BEKEZDÉS
emberi test muveszeti, filozofiai, teoldgiai, pszicholdgiai, szocioldgiai vagy eppen irodalmi4 megkozelftesenek es reprezentacidjanak kerdese. A tema aktualitasat es relevanciajat hangsulyozzak a kortars magyar irodalomban megjelent lirai alkotasok,5 amelyek kdzul a tovabbiakban Borbely Szilard A Testhez (Odak & Legendak) cimu kotetet fogom megvizsgalni, koruljarva azt a kerdest, hogy milyen modon jelenik meg - leplezett formaban - a test mint fenomenoldgiai alapproblema. Nyilvanvalo, hogy mas irodalomelmeleti alternativak szempontjabol az irodalmi szoveg fenomenologiai olvasata akar regressziv lepesnek is tunhet, es valoban, nem minden irodalmi szoveg illeszthetd be a megjelolt interpretacids keretbe. Borbely Szilard koteterol ugy gondolom, hogy azon kiveteles munkak koze tartozik, ami az emlitett szempontrendszer felol is ertelmezhetd. Ebben a tanulmanyban az egesz kotetet atfogo reszletes elemzesre azonban nem vallalkozom, csupan egyetlen szempontot szeretnek kiemelni, amely velemenyem szerint tovabbi megfontolasokra dsztondzheti a test fenomenologiajara vonatkozo elgondolasainkat. Egeszen pontosan a Leib es a Korper, a megelt es az organikus test sokat targyalt kettossegere es szembeallitasara gondolok itt.6 4 „A sajat test reflexioja, illetve a masik teste mint hoi vagy-, hoi Abjekt-targykent, hoi egyszerre mindkettokent megjeleno tapasztalati feliilet fontos problematikaja a kortars liranak.” Lapis Jozsef, Enyhe mamor - A legujabb lira kihivasai az ezredfordulo utan, Alfold, 60. evf. 12. sz. http://epa.oszk.hu/00000/00002/00136/lapis.htm (Letoltes datuma: 2017. januar 25.) 5 Nehany pelda a teljesseg igenye nelkiil: Borbely Szilard, Halotti pompa, Pozsony, Kalligram, 2004; Nemes Z. Mario, Alkalmi magyarazatok a husrol, Bp., L’Harmattan, 2006; Takacs Zsuzsa, A test imadasa - India, Bp., Magveto, 2010; Borbely Szilard, A Testhez, Pozsony, Kalligram, 2010; Szollosi Matyas, Aktiv korterem, Bp., Parnasszus, 2010; Afra Janos, Glaukoma, Bp., JAK, 2012. 6 Husserl a megelt test (Leib) es a fizikai test (Korper) megkiilbnbbztetesenek gondolatat a Ding and Raumban fejti ki: „A bal kezemmel megerintem a jobbat, igy konstitualddik atapintas es kinesztetikus erzessel valtakozva a jobb es a bal kez megjelenese.” - hoi szubjektumkent, hoi fizikai targykent. (Sajat ford.) Edmund Husserl, Dingund Raum, Vorlesungen, 1907, szerk. U. Calesges, M. Nijhoff, Den Haag, 1973, 162. Lasd meg: Edmund Husserl, Kartezianus elmelkedesek, ford. Mezei Balazs, Bp., Atlantisz, 2000. 105-168. 7 Michel Henry, Az eld test, ford. Farkas Henrik, Moldvay Tamas, Sajo Sandor, Ullmann Tamas, Bp., Bences Kiado, 2013,46. 8 Vermes Katalin, Leirds vagy eldirds? - A testi szenzibilitds etikai uzenete Merleau-Ponty es Levinas filozofiajdban, Vilagossag, 2003/5-6,115. 9 Edmund Husserl, Kartezianus elmelkedesek, ford. Mezei Balazs, Bp., Atlantisz, 2000, 105-168. 1 0 A fenomenoldgiai mozgalom jelszava: „vissza a dolgokhoz!” A Husserl alt al kezdemenyezett fenomenoldgiai latasmod a bevett semak felfiiggesztesere torekszik, megprobalja zarojelbe tenni a „termeszetes beallitodast”, melyet a mindennapi elditeletek uralnak, es igyekszik az elmenyeket a maguk elevensegeben, eredetisegeben megragadni. „Kezdjiink tehat mindent tijra, mindenki dnmagaert es dnmagaban, a radikalisan kezdd filozofus eltokeltsegevel. Helyezziik hatalyon kivul szamunkra mindeddig ervenyes meggydzodeseinket es ezek kozott is a tudomanyok osszesseget.” Uo. 17. Tanulmanyomban a fenomenologia nem egy onkenyesen kivalasztott modszer. Amikor a testrol beszeliink es gondolkodunk, nem szabad elfelejteniink, hogy a fenomenoldgiai hagyomany milyen nagy mertekben jarult hozza a (szubjektiv modon atelt) test felfedezesehez. A test nem a tapasztalat targya tobbe, hanem a „tapasztalas principiuma”7 , nem a tudatlansag, az dnzes, az osztdnok, a vadsag vagy a narcizmus reprezentacioja, hanem minden dolgok megismeresenek es a Masik megertesenek alapja, sot ezen feliil „etikai jelentessel bir”8 . Husserl a Kartezianus elmelkedesekben szakit a testrol alkotott minden addigi elkepzelesek filozofiai es kulturalis (vallasi) tradiciojaval, amikor sajat testtapasztalatanak reflexioja soran felfigyel a masik testtapasztalatanak idegensegere.9 A „vissza a dolgokhoz!”10 maxima egy abszolut eldfelteves-mentessegben megerlelt kezdest jelentett, ami uj alapokra helyezte a test problemajat es nagymertekben meghatarozta a kesobbi fenomenoldgiai-filozdfiai gondolkodast. Am Borbely Szilard test-poetikaja nem „legiires terben” kezdodik, s a husserli filozofia is tisztaban van azzal, hogy az ember identitasat kepezd test nem tekinthetd pusztan az eszlelesben
