Irodalmi Szemle, 2017

2017/10 - BEKEZDÉS - Gregor Lilla: Átalakuló testek Bodor Ádám elbeszéléseiben (tanulmány) / BEKEZDÉS

turn azonban sosem lezart es befejezett egyseg,25 erre mutat az is, hogy amikor Leila egy nap kismamafrizurat vagat maganak, udvarloja ugy viselkedik vele, mintha egy idegen­­nel talalkozna: „A villanyszerelo dobbeneteben leplezetleniil korbejarta. Ott is maradt a tornacon, mintha frissen ismerkedtek volna, a csenevesz szilvafak mdgott meg sokaig cigarettavegek parazslottak.”26 Kiilonos - bar Bodornal gyakran feltuno - az az egyszerre metaforikus es metoni­­mikus viszony, amelyet Elvira Spiridon lenye es illata kozott lathatunk, amikor Gabriel Dunka hazaban fekszik.27 A torpe szamara a nd illata gyakorlatilag megegyezik magaval Elviraval. Dunka ugy dont, hogy feladja ot, es elengedi a lehetoseget, hogy magaeva te­­gye, majd hazamegy, es elengedi az utana maradt illatokat is: „ Az azott bor, haj, es a titkos resek illata ajtonyitaskor kiszabadult, s a Sinistra szele orokre magaval ragadta.”28 A szovegek altal kialakitott homogen ter es az elbeszelesek ismetleses mukddesmod­­ja tehat tobb ponton is parhuzamba allitja a szovegek, az azokban megalkotott vilagok es a vilagokban elo figurak ertelmezesi kereteit. Az, hogy a Sinistra korzetet olvashatjuk Bodor Adam elbeszeleseinekjellemzoit surito korpuszkent, analogikusan mukddo jelen­­tesatvitel azzal, amilyen kapcsolat a bodori szovegekben megteremtett (homogen han­­gulattal rendelkezo) tematikus vilagok es a korzet, valamint az elbeszelesekben felrajzolt emberek es a rajuk resz-egesz viszonnyal utald testreszeik kozott fennall. EMBER ES ALLAT A kovetkezo harom fejezetben felvetett oppoziciok felszamolasa (ember es allat, ember es termeszet, valamint ember es dologi vilag kozott) kapcsan erdemes fogalmi keretkent Jacques Derrida elkuldniteset hasznalni. Derrida - Heidegger nyoman - a vilagban ta­­lalhato osszes letezot egy haromosztatu rendszerbe sorolja, attol fuggden, hogy rendel­­kezik-e vilaggal, es hogyan viszonyul ahhoz.29 Az allat sajat letezesehez valo hozzaferese alapjaiban ter el az emberi gondolkodastol, az ember dnmagarol szerzett bizonyossaga­­tol, igy emberi kategorizalas segitsegevel tulajdonkeppen nem is meghatarozhato. Mind­­ekozben az emberi letezes lenyeget filozofiai ertelemben rendszerint az allat letezesehez 2 5 Berta Peter, Szubjektumok alkotta targyak - targyak altal konstrudlt szubjektumok: Interakcid, kolcsonhatas, egymdsra utaltsag: az „uj” anyagikultura-kutatasrol, Replika, 2008/63, 36. 2 6 Bodor, Tdrkonyfu-illat, i. m., 40. 2 1 Bodor, Sinistra..., i. m., 144-149. 2 8 Uo., 149. 2 9 Ehhez bovebben lasd: Jacques Derrida, A szellemrol, ford. Angyalosy Gergely es Babarczy Eszter, Budapest, Osiris, 1995, 66., es Martin Heidegger, Bevezetes a metafizikdba, ford. Vajda Mihaly, Budapest, IKON, 1995, 60-62.

Next

/
Thumbnails
Contents