Irodalmi Szemle, 2017
2017/10 - BEKEZDÉS - Gregor Lilla: Átalakuló testek Bodor Ádám elbeszéléseiben (tanulmány) / BEKEZDÉS
turn azonban sosem lezart es befejezett egyseg,25 erre mutat az is, hogy amikor Leila egy nap kismamafrizurat vagat maganak, udvarloja ugy viselkedik vele, mintha egy idegennel talalkozna: „A villanyszerelo dobbeneteben leplezetleniil korbejarta. Ott is maradt a tornacon, mintha frissen ismerkedtek volna, a csenevesz szilvafak mdgott meg sokaig cigarettavegek parazslottak.”26 Kiilonos - bar Bodornal gyakran feltuno - az az egyszerre metaforikus es metonimikus viszony, amelyet Elvira Spiridon lenye es illata kozott lathatunk, amikor Gabriel Dunka hazaban fekszik.27 A torpe szamara a nd illata gyakorlatilag megegyezik magaval Elviraval. Dunka ugy dont, hogy feladja ot, es elengedi a lehetoseget, hogy magaeva tegye, majd hazamegy, es elengedi az utana maradt illatokat is: „ Az azott bor, haj, es a titkos resek illata ajtonyitaskor kiszabadult, s a Sinistra szele orokre magaval ragadta.”28 A szovegek altal kialakitott homogen ter es az elbeszelesek ismetleses mukddesmodja tehat tobb ponton is parhuzamba allitja a szovegek, az azokban megalkotott vilagok es a vilagokban elo figurak ertelmezesi kereteit. Az, hogy a Sinistra korzetet olvashatjuk Bodor Adam elbeszeleseinekjellemzoit surito korpuszkent, analogikusan mukddo jelentesatvitel azzal, amilyen kapcsolat a bodori szovegekben megteremtett (homogen hangulattal rendelkezo) tematikus vilagok es a korzet, valamint az elbeszelesekben felrajzolt emberek es a rajuk resz-egesz viszonnyal utald testreszeik kozott fennall. EMBER ES ALLAT A kovetkezo harom fejezetben felvetett oppoziciok felszamolasa (ember es allat, ember es termeszet, valamint ember es dologi vilag kozott) kapcsan erdemes fogalmi keretkent Jacques Derrida elkuldniteset hasznalni. Derrida - Heidegger nyoman - a vilagban talalhato osszes letezot egy haromosztatu rendszerbe sorolja, attol fuggden, hogy rendelkezik-e vilaggal, es hogyan viszonyul ahhoz.29 Az allat sajat letezesehez valo hozzaferese alapjaiban ter el az emberi gondolkodastol, az ember dnmagarol szerzett bizonyossagatol, igy emberi kategorizalas segitsegevel tulajdonkeppen nem is meghatarozhato. Mindekozben az emberi letezes lenyeget filozofiai ertelemben rendszerint az allat letezesehez 2 5 Berta Peter, Szubjektumok alkotta targyak - targyak altal konstrudlt szubjektumok: Interakcid, kolcsonhatas, egymdsra utaltsag: az „uj” anyagikultura-kutatasrol, Replika, 2008/63, 36. 2 6 Bodor, Tdrkonyfu-illat, i. m., 40. 2 1 Bodor, Sinistra..., i. m., 144-149. 2 8 Uo., 149. 2 9 Ehhez bovebben lasd: Jacques Derrida, A szellemrol, ford. Angyalosy Gergely es Babarczy Eszter, Budapest, Osiris, 1995, 66., es Martin Heidegger, Bevezetes a metafizikdba, ford. Vajda Mihaly, Budapest, IKON, 1995, 60-62.