Irodalmi Szemle, 2017
2017/10 - BEKEZDÉS - Mellár Dávid: Krisztina hűlt helye A gyertyák csonkig égnek című regényben. Márai nőalakteremtésének egyes aspektusai (tanulmány) / BEKEZDÉS
Sedgwick altal felallitott tetelt, „miszerint a patriarchatusban a no alapvetoen a ferfiak kozti kapcsolat kozvetitd eszkoze”.25 Bollobas ezt Levi-Strauss tovabbi allitasaval boviti, aki szerint „az exogam hazassagok igazi hivatasa, hogy ferfiak mas ferfiakkal keriiljenek kozeli kapcsolatba”.26 „Mindez pedig a patriarchatus noket kizaro homoszocialis aspektusat erositi, ami Sedgwick szerint valojaban nem mas, mint a ferfi homoszexualitas eloszobaja.”27 Tanulmanya vegen Bollobas arra az eredmenyre jut az altala elemzett muveket illetoen, hogy „a nd kiiktatasaval mindegyik ferfiparos a maga modjan egymasra talal vegiil Marai-haromszog alakzataban”.28 Tehat Krisztina olyan eszkoz a muben, amely felhasznalasanak, majd kiiktatasanak kovetkezmenyekent Konrad es Henrik kozt a multban konfliktus szuletik, kesobb pedig, a mu jelen idejeben sor keriil a Gyertyak alapjaul szolgalo egesz estes beszelgetesre.29 Krisztina dsszekotd kapocskent valo eszkozszeru kezelese abban nyilvanul meg leginkabb, hogy a muben o a feltarasra varo titok, a megvalaszolando ket kerdes targya, es vegso soron az egesz beszelgetes alaptemaja, amelybol kiindulva kepes csak eljutni a tabornok mas, talan szamara meg fontosabb kerdesekhez. 2. A TARGYIASULT NO Folytataskent ugyancsak Bollobas tanulmanya iranyado, kiilonos tekintettel az abban feltiintetett Rene Girard-allitasra, amely a „vagykapcsolatok harompolusu alapkonfiguraciojat”30 teszi fel, amelyben a „resztvevok ket alanyi es egy targyi helyzetet elfoglalo szemely kozti haromszoget alkotnak”.31 Ennek a Girard-fele ha-2 5 Bollobas Eniko, Nok ferfiak kozott: A Marai-haromszogrol, ItK CXVI (2012 /4), 413. 2 6 (Jo., 413. 2 7 Uo., 414. 2 8 Uo., 421. 2 9 A Gyertyakban szamos utalast talalunk az antik ertelemben vett homoerotikara. A szakirodalom szamos alkalommal utal a Thomas Mann es Marai Sandor kozt kimutathato kapcsolatra, illetve gyakran ossze is hasonlitja oket (ha nem is a homoerotika tekinteteben). Gondolok itt tobbek kozt Fried Istvanra (Fried Istvan, Marai Sandor es afrancia irodalmi kontextus: Marai vilagirodalmi kornyezetehez, Forras XXXVII, 2005/6, 95-106.; es Fried Istvan, fro esokopenyben, Bp., Helikon, 2007), Szavai Janosra (Szavai Janos, Marai Sandor antikvitdskepe = Merleg es eszmecsere Mdrairo, szerk. Czetter Ibolya, Bp., Nemzeti Tankonyvkiado, 2013, 27-36.), Lorinczy Hubara (Lorinczy Huba, „A miiveltseg meghalt, a nihil el”: Marai Sandor: Jelveny es jelentes, Forras XXX, 1998/10), de a ket iro parhuzamba allitasa megjelenik Kertesz Imrenel is (Kertesz Imre, Galyanaplo, Bp., Magveto, 1999). Mig Thomas Mann a (mai jelentesetol nagymertekben eltero) homoszexualitast a ferfi-gyerek (apa-fiu) kapcsolaton keresztiil erzekelteti egyes muveiben, addig Marainal ez legtisztabban agyerek-, illetve kamaszszerelem tiikreben mutatkozik meg (pl. Zendiilok, Egy polgar vallomasat). A Gyertydkban az egyes szam harmadik szemelyu narrator visszaemlekezese soran kapunk finom utalasokat Henrik es Konrad gyerekkori „hazassagarol”. De Marai tobbszor utal a Gyertydkban Platonra es annak eroszi szerelemfelfogasara is. 3 0 Uo., 413. 3 1 Uo., 413.
