Irodalmi Szemle, 2017

2017/9 - ARANY - Szászi Zoltán: Hogy akkor kétszer kétszáz… Arany és Tompa (esszé) / ARANY

retetbe burkolva. Meg a level portojat, a 6 krajcart is megirta Tompanak Arany, s ezt ugy huncutul, hogy tizenegy eves levelezes hullamhegyeit es volgyeit is emliti, s azt a bizonyos harmadikat is felemlegeti, erezhetoen szomorkasan, igen, ot, a „hol van 6 azota” Petofit, ki egymasnak bemutatta oket. Tompa meg if]an, legenyemberkent Bejen volt lelkesz, s Arany meg Szalontan elt, hoi is eppen elso sikerenek a Toldi palyadfjanak es Petofi friss baratsaganak orult. Micsoda idok jartak! Hogy osszekovasitotta-acelositotta ezt a triumviratust az a szarnyas, balga ido, amely egy ev utan forradalmat, ket ev mulva gyaszt, majd evtizedig, majd halalig gyotrddest, szomorkasagot hullajtott a megmaradt poetak lassan eziistbzddd bajszara, halantekara, egyre osszebb eso alakjukra. Amely mindkettonel, Aranynal es Tompanal is, egyszerre az eppen csak tengodo nep es sajat csaladi banatuk sulya alatt roppant meg, halalos korral kurtitva meg az alkoto szellem fdldi letet. S mit valaszolt Tompa az evodon kezdett levelre, az acel es kova, az egymasban tiizet szitas emlekere. Lassuk: „Hanva, mdjus 28. 1858. Edes jo baratom! Pataki studens koromban egy szegeny tanulo gyerek a Bodrogba fult; csakhamar kifogtak s mindent elkdvettek, hogy felelesszek; a tobbek kozt az orvos egy tollon at erosen futta szajaba a levegot. Mikor legutobbi leveledet elolvastam, ez a halott-gyerek es a legfuvo orvos jutott eszembe. Bardtsagod es szereteted egesz erejevelfukalod te is enbelem a lelekzetet, s habar annyi haszna lenne is csupan faradsagodnak, mint a dr. Baronyaienak volt: (agyermek nem eledtfel) megis az nekemfolbttejol esik. Azert csak vallald el mind az aczel, mind a kova szerepet; fogj kozepre engem szaraz taplot, ki tudja: nem kapok-e majd szikrat? ambar langgal egni es torvadni nagy kiilbnbseg.” Izes, keseren mosolygds szavak, s tudni beloliik, mar akkor hamvadtak a langok Tompa sziveben. Masodik gyermeket is eltemette Tompa - akkor, azon a bizonyos 1968-as sirfelnyitaskor, igy meseltek a tanuk, a kisfiu koporsoja mellett jatekokat talaltak, mint egy oskori pogany sirban, tan tulvilagi szorakozasra szant, kfsero ajandekot, ha mar nem jatszhatott ezen a vilagon eleget az a gyermek - s a gyasz vegleg kikezdte a szivet, annak korabban mar jelentkezo