Irodalmi Szemle, 2017

2017/7-8 - Kosztrabszky Réka: Értelmiségi karrierek nyomában. Az értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 2. című kötetről (kritika)

selte romantika all szemben az elodkent szamon tartott, a hazafisag koltojeve redukalt, a klaszszicizalo mufaji elemek hasznalatabol adodoan elavultkent tetelezodo Vorbsmartyval, s hogy ez az irodalomtortenetben maig meghatarozonak szamito Vdrdsmarty-kep elfedi muveszetenek azon sajatossagait, melyekbol Petofi is sokat meritett. Milbacher Robert arra is ramutat, hogy Ady Endre elodkereso gesztusaban sajat Petofi-komplexusanak elrejtese - mely azt a celt szolgalta, hogy kolteszetet ne lehessen visszavezetni a magyar romantikus hagyomanyhoz - nyilvanul meg; Vajda Janos kolteszetenek elodkent valo prezentalasaval egy olyan fejlodesi folyamat megkonstrualasa volt a celja, melyben sajat kdltoi praxisa egy uj irodalmi paradigmakent ertekelheto.

Szilagyi Marton Arany Janos tarsadalmi stdtuszanak valtozasai cimu tanulmanyaban azt vizsgalja, milyen lehetosegek (foszerkesztoi es vezetoi pozicio, akademiai tagsag) kinalkoztak a formalis szaktudassal nem rendelkezd Arany szamara az froi sikernek, s a vele egyiitt jaro irodalmi elismertsegnek a hatasara, s hogy vegiil miert nem elt az „frdfejedelmi” tekintelyt es eletformat megalapozo lehetosegekkel.

Keszeg Anna irasaban Zsindelyne Tiidos Klara sokfele karriermintaval (jelmeztervezd, divattervezd, filmrendezo, propagandavezer) jellemezheto eletutjat mutatja be az ujrakezdessel es atertelmezodessel jaro palya eseteben adodd elbeszelesmintak - melyek alapjat elsosorban Dizseri Eszter Tiidos Klararol irt kotete kepezi - felhasznalasaval, valamint a polgari karrierek kozti valtas mozzanatait elemezve.

Visy Beatrix a Hangyagirls - Margit, Magda, Maria evei cimu tanulmanyaban a kiilonbozd noi szerepmintak osszeegyezteteset es egyiittes mukodteteset vizsgalja az irodalmi eletbe sajat tehetsege es irasai reven bekerulo Kaffka Margit eletutjaban. Mindehhez azonban nemcsak az frond eletrajzat, hanem a miiveit is szamba kell venni, mivel ezekben a szazadfordulo noi ertelmisegi let kerdesei, illetve az ujfajta noi szerepek lehetosege mutatkozik meg. A szerzo ugyanakkor hangsulyozza, hogy egyik szereplo sorsa sem azonosithato az frond eletkorulmenyeivel.

Balazs Eszter (Ertelmisegellenesseg az elso vilaghaboru elsofeleben: „kavehazi strategdk” es „logos” irok Budapesten) irasaban az elso vilaghaboru elso eveiben tapasztalhato ertelmisegellenes diskurzus kavehazakat er into kritikaja kapcsan azt a folyamatot elemzi, melynek soran a fronttol tavol marado irok a „ldgos” alakjanak egyik variansava valtak. A szerzo a korabeli sajto frasait figyelembe veve arra mutat ra, hogy az ertelmiseg erne sajatos csoportjanak vadloi kozott a „kavehazi frokat” tematizalo, s a tokeletes allampolgar-ertelmisegit megtestesfto „katona-koltdket” is talalhatunk, fgy az 1915-re kielezodo szembenallas egyuttal lehetoseget adott az irodalmi eleten beliili politikai leszamolasokra is, melyeket a „ldgos” irok altal kepviselt individualizmus es intellektualizmus feltetelezett dominanciajanak megtoresi vagya motivalt.