Irodalmi Szemle, 2017

2017/7-8 - Kosztrabszky Réka: Értelmiségi karrierek nyomában. Az értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 2. című kötetről (kritika)

Szenasi Zoltan a Gubancos kapcsolathalo - Egy „ugynevezett »irodalmi« vita” tanulsagai cimu tanulmanyaban azt mutatja be, mikent hasznalta fel Rakosi Jeno propaganda celjaira a fronton harcolo, haborus verseket publikalo Gyoni Gezat. A szerzo amellett ervel, hogy Rakosi celja nem egy esztetikai alapon nyugvo diskurzus elinditasa volt, hanem a hazaert eletet felaldozo haborus kolto alakjanak megkonstrualasa az irodalmi modernseg kepviseloinek egzisztencialis (sok tekintetben sikeresnek bizonyulo) ellehetetlenitese erdekeben.

Szilagyi Zsofia A dilettans iro alakja Kosztolanyi Dezso kortarsi kornyezeteben es egyes muveiben cimu irasanakelso feleben a terminologiai kerdesek tisztazasa soran arra hivja fel a figyelmet, hogy a „dilettans” es „hivatasos iro” meghatarozasokat (az egyes korszakok eltero intezmeny- es feltetelrendszere miatt) torteneti kategoriakent erdemes kezelni, s az irodalmi halozatban valo gondolkozas eseten a „nem hivatasos” helyett „mukedveld” irokrdl kellene beszelni. A szerzo ugy latja, hogy bar a Nero, a veres kolto valdban a hivatasos es mukedveld szerzo kdzti fesziiltseget mutatja be, az okori Roma megsem kapcsolhato ossze a huszadik szazad kavehazi eletevel, hiszen ezt az idoszakot - a piacszukiilesbdl kifolyolag - nem a mukedveld szerzdk irodalomba valo bearamlasa jellemezte, tovabba az irot mar palyaja elejen (Maria cimu novellajaban) is foglalkoztatta a hatalom es irodalom viszonya.

Bird Annamaria az Ertelmisegkepzetek a nemet es magyar aktivizmusban cimu tanulmanyaban a diskurzuselemzes modszerenek, valamint a korabeli publicisztikai miivek, s az egyes ertelmisegi csoportosulasok (peldaul Kassak es kore) programirasainak segitsegevel vizsgalja a nemet, osztrak es magyar aktivizmusban hasznalt ertelmiseg-meghatarozasokat, s arra mutat ra, hogy meg napjainkban sincsen egyseges, atfogo ertelmiseg-definicionk.

Tverdota Gyorgy tanulmanyaban (Babits, az irastudo) Az irastudok arulasa cimu Babits-eszszeben megfogalmazott ertelmisegi magatartasformakat szembesiti a kolto szemelyes eletutjanak esemenyeivel. Az osszevetes soran a szerzo arra jut, hogy a Babits-fele apolitikus ertelmisegi eszmeny, melyet az essze megirasa elotti tortenelmi tapasztalatok ihlettek, vegiil utopisztikusnak bizonyult, hiszen az irastudo nem fordithat hatat a vilagnak, s kotelessege kiallni a vallalt iigyei mellett.

Boka Laszlo Apak, flak, atyai mentorok (Jekely es Kuncz Aladar) cimu irasaban Pierre Bourdieu elmeletet (irodalmi rnezo, kapcsolati toke) felhasznalva arra keresi a valaszt, hogy milyen lehetosegek allnak egy fiatal iro elott, ha mentori ertelemben vett apja szellemi orokseget (kolteszet, szerkesztes) kivanja folytatni. A szerzo Kuncz Aladar es Jekely Zoltan viszonyanak ilyen alapon valo megkozeliteset kovetoen arra mutat ra, hogy mas mentorok (peldaul Babits Mihaly, Aprily Lajos vagy Makkai Sandor) eseteben is erdemes lenne megvizsgalni a kapcsolati halok kohezios erejet.

Vallasek Julia Balazs Ferenc, ajozan utopista cimu irasaban a szerteagazo tevekenyseget folytato (iro, kolto, publicista, vilagutazo, unitarius lelkesz) Balazs Ferenc eletutjanak feltarasat vegzi el. A szerzo arra a kovetkeztetesre jut, hogy Balazs Ferenc (idealista) tarsadalomjobbito elkepzeleseinek Meszkon tervezett megvalositasa a valtoztatasok ketsegbeesett hajszolasa, illetve - a valos helyett - egy idealis falu letrehozasara tett torekvesei miatt vegzodott kudarccal.

Kalai Sandor az Egy elfelejtett krimiszerzo(paros?): Louis Lucien Rogger cimu tanulmanyaban az iroi alnev mdgott rejtozo Aczel Lajos - Lucien Aigner szerzoparos kiletet es szakmai utjat fedi fel, felhiwa a figyelmet azokra a nehezsegekre, melyek a popularis irodalom teruleten alkoto, az irodalomtortenet-iras altal figyelemre se meltatott szerzdk es mtiveik kutatasaban felmeriilhetnek. A szerzo arra is ramutat, hogy a nemzetkozi elismertsegnek orvendo, kiilfoldon tevekenykedo szerzoparos igen sajatos ertelmisegi karriert futott be, hiszen egy medialis valtozasokkal jellemezheto idoszakban sikeriilt szinkronba kerulniiik a korabeli europai tendenciakkal.