Irodalmi Szemle, 2017

2017/7-8 - Széchenyi Ágnes: Egy "Export-dráma" magyar kontextusai. Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (tanulmány)

delyesen tud egy szineszno menyasszony lenni, ha valaki tenyleg el akarja venni?” Mindez meg azelott keriil szoba, hogy a nd visszaerkezne es meghallanak a falon at a kompromittalo udvarlast.

Amikor elhalkul a szerelmi legyott, a not megvetoen csak mint „angyal”-t emlegetik, de egy ponton megtudjuk, hogy alulrol felkapaszkodott szinesznocskerol van szo, akinek anyja, ozvegy Baloghne, varrond az Erzsebet korutrol. (Ez a teny is viszszakoszon mint poen: anyavarrono es anyagrofno rimel egymasra egy riposztban.) Turai meg a kavarodas tetopontjan is biztos benne, hogy lesz megoldas, „mert „a nd csak akkor nagy, ha tagadni kell”. Aztan Gal is hozzateszi, hogy mi minden van and eszkoztaraban: „[t]erdrerogyas, elajulas, sirogdrcs, nevetogdrcs, merevgorcs, egyaltalan: gores”. Amikor a szineszno megtudja, hogy volegenye mindent hallott este az ajto mogiil, osztonds megoldaskent tiz gramm veronalt akar bevenni. (Ez az altatoszer volt az europai kulturaban az egyik elso, fuggdseget okozo kedelyjavito szer. Ady Endre, Jaszi Oszkar is a rabja volt, Juhasz Gyula ezzel vetett veget eletenek.) Volegenyenek megcsalasat a maga „buta josagaval” magyarazza, hogy a visszautasitas kinossagatol megkimelje a szineszt, de kepes azt mondani - vagy hazudni? - az udvarlo, ot ujbol es ujbol megszerezni akaro baritonnak, hogy az „tetdtol talpig ferfi”, s ezt ki tudna jobban, mint 6. A nd barmire kepes, az egyik pillanatban zokog, a masikban - „minden atmenet nelkiil kacer, csengo kacagasokkal tarkitja beszedet”.

A tet Turai szamara a szinhazi-uzleti siker. Hiusag es penz. A mindossze huszonot eves zeneszerzo frakkjat es szmokingjat is a ket dreg szinhazi roka rendelte meg es fizette ki, a siker remenyeben. A Jatek a kastelyban targya maga a szinhaz is. Turai magabiztosan kezeben tartja es feliigyeli a cselekmenyt. A temat messze meghaladoan megszolitja a nezdit, es mintegy megtanitja oket darabot irni. Folfedi dramairo elveit, es elosorolja mestersege titkait, ugy, ahogy a spanyol-baszk Jose Echegaray A nagy Galeottoban (1881) vagy a Nobel-dijas olasz Luigi Pirandello teszi a Hat szerep szerzot keres (1921) cimu darabjaban.

A darab nyitokepeben Turai azon gondolkodik, hogyan kell elkezdeni egy felvonast, hogyan kell szitualni a szereploket. Szemteleniil egyszeru mddon, felallitja