Irodalmi Szemle, 2017
2017/7-8 - Széchenyi Ágnes: Egy "Export-dráma" magyar kontextusai. Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (tanulmány)
Molnar egy izben mar Az orddg europai palyaja kezdetekor megjegyezte, hogy a darab szlnrevitelekor harom gesztust is modositottak, toroltek a rendezdk Europa kiilonbozo orszagainak szlnpadain, mondvan, ezt vagy azt egy becsi uriasszony, egy berlini festo, egy londoni frakkos ur nem teszi, nem mondja, nem, vagy nem ugy viseli. „Igy lettem a nemzetkozi darab vegen [...] turhetetleniil magyar nemzeti jellegu szerzd. Es elgondolkodtam: ez csak nehany kis pelda, de ime, megiscsak a magyarsagom, az e foldon sziiletettsegem, itt nevelkedettsegem eredmenye, s ezek olyan kis dolgok, amiket otthon nem latnak meg, de amiert kiilfoldon megcenzuraztak a darabomat.”" Figyeljunk az onjellemzesre, ebben a vallomasban maga a szerzo fogadja el, hogy nemzetkozinek nevezik darabjat. Ennek ellentmondani latszik azonban meg egy, a korban fontos teny. A szerzdk a darabokat eleve kivalasztott szinhaznak irtak, sot, eleve kivalasztott szineszekre, ismert karakterekre. Amikor a darabokat konyv alakban eloszor megjelentettek, az elso oldalon nemcsak a szereploket, de a bemutato szereposztasat is kozoltek. Meghozza nagyvonaluan csak a szineszek vezeteknevet tiintettek fel, keresztnevek nelkiil. Ez is kortorteneti adalek a szineszek es a szinhazak nepszerusegere. De a lenyeg ott van a Molnar Ferenc-idezetben, hogy a gesztusokban, a meta-jelzesekben is ott van az otthoni, patetikusabban fogalmazva, a nemzeti. SZINHAZI PROFIZMUS Molnar darabjaibol nemzetkozi sikerszeriakat rendeztek. Olyannyira, hogy a Jatek a kastelyban osbemutatoja nem is Magyarorszagon volt, hanem az Egyesiilt Allamokban, s rogton ketszer is szinre vittek: 1926 oktobereben a New York allambeli Great Neck szinhazaban, majd november 3-an - meg mindig harom hettel az itthoni, Magyar Szinhaz-beli premier elott - P. G. Woodhouse nagyszeru rendezeseben a Broadway-n.12 A Jatek a kastelyban az un. szinhazrol szolo darabok csoportjaba tartozik. Ide szamitjuk meg a Testort, az Elojatek Lear kiralyhoz cimu dramat, a Marsallt, az Ibolydt, a Csendeletet, es ket, mar emigraciojaban irt darabjat, a There is a Play Tonight cimut 1 1 Molnar Ferenc, Vasarnapi kronikak: Harom kis eset = Uo., Sziildfalum, Pest. Bp., Szepirodalmi, 1962, 537-539. Altalaban a szinhaz interkulturalis kapcsolatrendszerevel csak a kozelmultban kezdett foglalkozni az irodalom- es szinhaztudomany. Ma elsdsorban Patrice Pavis, az Universite de Paris VIII (Vincennes - Saint Denis) professzora foglalkozik a problemaval. Pavis az Indiana University - Bloomington vendegtanarakent tart kurzusokat a szinhazi forditas kerdeseirol. 1 2 Gyorgyey Klara, i.m., 179.
