Irodalmi Szemle, 2017

2017/7-8 - Széchenyi Ágnes: Egy "Export-dráma" magyar kontextusai. Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (tanulmány)

es nemzetkozi sikerrel lepett ki a nagyvilagba.5

Ekkent hatarozta meg Molnar Ferenc helyet Szerb Antal is magyar irodalomtorteneteben, hozzateve azonban, hogy az 1910-es, ’20-as evekben „[a] szinhaz fejedelme es a pesti kozonseg szemefenye” volt Molnar.6

Export-dramaironak nevezte Molnart - igaz, nevteleniil - Kosztolanyi Dezso is, aki eros, kimondott antiszemitizmust is tarsitott a fogalomhoz. „A magyar irodalom ellenlabasait roviden »voros heteseknek« [Molnar Ferenc, Bird Lajos, Lengyel Menyhert, Gabor Andor, Heltai Jend, Brody Sandor es Szomory Dezso - Sz. A.] is nevezhetjiik. Vorosnek, mert nemzetkoziek, es a nemzetkoziseg szine a voros, heteseknek pedig azert, mert pokoli veletlen folytan pont heten vannak. [...] Osszetartasuk szinte egyetlen nagy eelban domborodott ki: megfosztani az irodalmat nemzeti jellegetol.”7

(Kosztolanyi, 1920) Vajon Kosztolanyi - aki soha semmit le nem irt meggondolas nelkiil - miert hasznalja az eros toltetu „pokoli” jelzot? Mit jelent egyaltalan? A szazad elso evtizedeben egy szerkesztosegben - Veszi Jozsef Budapesti Naploja kotelekeben - mukbdott Molnarral is, Biroval is. 1920-ban ez a mondat a forradalmakban jatszott szerepekre is vonatkozhatott, csakhogy eppen Molnarra kevesse illik ennek felidezese.8

Maga Kosztolanyi sem maradt egeszen intakt, ahogy a progressziv magyar irodalombol szinte senki. De hozzunk egy masik peldat, amelyben Heltai Jend szenved hatranyt. Azert idezziik, mert jol mutatja azt a kontextust, amelyben a magyar drama egy vonalanak helyet kellett talalnia. A pelda meg korabbi, egeszen pontosan 1915-bol valo. Az Akademia 1907-tol kezdodoen evente jutalmazott egy a targyevben bemutatott magyar dramat. A Vojnits-jutalom nagy tarsadalmi presztizsu elismeres volt. 1915-ben - a vilaghaboru elhuzodasanak elso sokkja kozepette vagyunk, az 1914-es evad csonkan is maradt - az odaitelo bizottsag nem is akarta kiadni a dijat, s azutan megis megtette, Pekar Gyula A kolesdnkert kastely cimu vigjatekat ismerte el vele. A meltatasban emlitett, masik, a dijra eselyes drama Heltai Jenotol A timderlaki lanyok lett volna. De ez a darab is abba a sorba tartozott, amely „az altalanos emberi viszonyokat aknazta ki, melyek nemzeti sajatossag hijan kdzos tulajdonai az emberisegnek, s igy a beloliik kifejlodo dramai cselekveny erosen nemzetkozi szinu, azaz idegen foldre atteve, idegen nevu hosoktol eljatszatva sem veszitene hatasabol”.9

Ez a fogalmazas meg megengedo, azaz az „altalanos emberi viszonyok”-rol szolo darabbal szemben sem ellenseges, de a Pekar-vigjatek elismeresekor megiscsak a kedves svihak ifjri dzsentrit elteti, s benne latja, hogy a darab hozzakotheto „nemzeti irodalmunk multjahoz”.10

5 Molnart kovetoen Lengyel Menyhert Tajfun cimu dramaja jelentett ilyen attdrest 1909-ben (Melchior Menyhert, Typhoon [Taifun], Play, English version by Laurence Irving, London, Methuen, 1913). Hasonloan nagy siker volt Biro Lajos nehany darabja, majd masfel evtized multan ezekbol keszitett forgatokdnyvei.

6 Szerb Antal, Magyar irodalomtortenet, II. k., Bp., Revai kiadas, 1935. 491-494.

7 Kosztolanyi Dezso, A voros hetesek, Uj Nemzedek, 1920. szeptember 26. 4. Ld.: Biro-Balogh Tamas: Mint aki a sinek koze esett: Kosztolanyi Dezso eletrajzahoz, Bp., Muut konyvek, 85-99,161-163.

8 Molnar publicisztikajabol megis egy olyan darabjara utalunk, amit Az Ember 1919. aprilis 1-i szamaban publikalt, es amelyben remenykedve irja, hogy „megszulethetik a lenini koncepcidnak egy nyugat fele forditott olyan kepe, amelyrol lehullt az amitas szennye, s amely a maga csudalatos tisztasagaban, vilagtortenelmi johiszemusegeben es annyi emberi nyomorusag tapasztalatait felhasznaltan boldogitd ragyogassal vilagit a nyugat fele”. Egeszen bizonyos, hogy sokak olvastak, ahogyan Kosztolanyi.

9 Akademiai Ertesito, XXV. k. 3. fuzet, 1915. marcius 15. 133.

10 Do., 136.