Irodalmi Szemle, 2017

2017/7-8 - Széchenyi Ágnes: Egy "Export-dráma" magyar kontextusai. Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (tanulmány)

kezdeten Molnar forditokent is mukoddtt, bar ez a teny kevesbe kozismert. Pedig huszonkilenc (!) francia darabot, komoly szinmuvet is, de legfokeppen operettet es bohozatot iiltetett at magyarra.2 Szerepe azonban tobb volt, mint a forditoe, a darabokat nemcsak magyaritotta, gyakran at is irta, a fordulatokat pszicholo­­giailag jobban megalapozta, elove, eloadhatova alakitotta a parbeszedeket. Tobb kortars francia szerzot szemelyesen ismert. A forditas egyben iskola is volt, jaratos lett a sikeres klisekben. De nagyszeruen csinalta, az egykoru szinikritika egyene­­sen tarsszerzonek mondta Molnart, a forditot. Ahogy ezt egy szellemes magyar szinhazi szakember mondta, Molnar „sajat stilusat idegenektol tanulta”.3 4 A Jatek a kastelyban cimu darabjaban a szerzo alteregoja nyilt szinen be is vallja, mennyi otletet, megoldast lopott a franciaktol. Az angol szinhazat valoban kevese ismerte Molnar, darabjaikat csak forditasban olvasta. Oscar Wilde-ra viszont erdsen ha­­sonlitott - reszben meg kiilso megjeleneseben is, de fokepp stilusban: mindket­­ten elegans, cinikus aranyifjak voltak -, szinmuveik termeszete is mutat egyezest: mindketten a szarkasztikus tarsadalmi vigjatekot kedveltek.’ Ami az olasz irany­­zathoz valo passzolasat, kapcsolodasat illeti, ketsegtelen, hogy az itt elemzendo Jatek a kastelyban maga a pergo vagta, Molnar a szineszeket pillanatrol pillanatra poenba hajszolja. 2 Molnar Gal Peter, Molnar Ferenc, afordito, Szinhaz, XXVI. evf. 1. szam, 1993. januar, 40-48.; Szilagyi Agnes, Molnar Ferenc francia bohozatforditasairol = Magyar iro es vilag­­polgar, szerk. Glatz Ferenc, Bp., Europa Institut (Begegnungen. Schriftenreihe des Europa Institutes Budapest, Band 2.), 1996, 49-54. A forditasok szinhazi peldanyait az Orszagos Szechenyi Konyvtar Szinhaztorteneti Tara orzi. A magyarra atiiltetett szinhazi szerzdk kozdtt van Maurice Hennequin, Georges Feydeau, Robert de Flers, Gaston Armand de Caillavet, Ludovic Halevy. Hozzatessziik, hogy mindezen feliil Molnar forditotta magyarra Gerhart Hauptmann Fuhrmann Henschel cimu szinmuvet (1898), Anatole France rege­­nyet, a Le lys rouge-t es Jerome K. Jerome Miss Hobbs cimu szinmuvet (1904). 3 Molnar Gal Peter, i. m., 40. 4 Gyorgyey Klara, Molnar Ferenc, Bp., Magvetd, 2001, 119. NEMZETI VERSUS IDEGEN Molnart az un. export-dramalrok kozdtt volt szokas emlegetni az 1920-as, ’30- as evekben. Az „export” fordulat eredeti jelentese mindossze annyi lenne, hogy a darab megall idegen kulturak szinpadain is. Ennel tobbet is jelentett azonban a kifejezes, a komolynak tekintett tarsadalmi toltetu magyar temak hianyara utalt. Nemcsak egyszeruen exportkepes szerzoje volt a magyar irodalomnak Molnar Ferenc, hanem o volt az elso magyar irodalmi szerzo, aki ilyen kirobbano, hangos

Next

/
Thumbnails
Contents