Irodalmi Szemle, 2017

2017/7-8 - Alexandra Salmela: Igazi, hamisítatlan bevándorlóblues (próza, Balázs Renáta fordítása)

- A

picsaba, megtalaljuk azokat, s ugy elverjuk, mint szodas a lovat - kialtott fel a siheder fiu dacosan.- Szoljunk

a fonoknek. O tudja, mit kene csinalni - tamogatta megfontoltan egy korosodo a pacifistabb vonalat.- Bar

eleg jo a fizetesiink - folytatta a barna orias - megis Esztbe jarunk at beszerezni a kajat. Ott lenyegesen olcsobb.- Mennyi

fizut kaptok? - kerdezte Palo, akiben igazi erdeklodes kezdett ebredezni.- Hat,

ugy negyezret - valaszolta a siheder.

Palo elgondolkodott. Nem akart o epitomunkas lenni, hisz neki megvolt a szakkozepje. Ugyanakkor tisztaban volt bizonytalan helyzetevel. Idegen orszagban tartozkodott, amelynek nem beszelte a nyelvet. Az igazat megvallva csak anyanyelvenek es minimalis tulelo englisnek volt birtokaban. Penze semmi. Ehezett. Olyan ehes volt, hogy meg egy tallini bevasarlout a rozsdas furgonnal sem hozhatott volna ra nagyobb szegyent. Es a negyezer ketseg kivtil jol hangzott. Szazhuszezer korona, szamolgatta Palo, es a szeme mohdn csillant fel.- Idejo

az a ti fdndkbtok? - tudakolta.- No,

oszt, inert? - kerdezte a lustalkodo barna meglepetten.- No,

gondoltam, megkerdem, vona-e nekem munka - valaszolta Palo vontatottan, elkepzelve, milyen jo dolga lesz az uj munkatarsai koreben.- Ej,

persze, hogy vona! - kurjantott a nagydarab barna munkas vidam hangon. - Egy leszel kozuliink!- Isten

hozott, Isten hozott - mormolta csendesen az idosebb ficko a furgon sarkabol.- Nines

ezzel semmi problema. Megmondjuk a fonoknek, hogy uj fiu jott, na, persze, hogy megorul, amikor uj fiukra allandoan sziikseg van, igy van-e, amikor gyorsan kell epitkezni, ha egyszer itt olyan rovid a nyar. S akkor rbgton munkara, egy honap mulva pedig negyezer a kezbe - magyarazta a kisfonokszeru haver fellelkesiilve a lehetosegtol, hogy magyarazhat valakinek.- Nektek

akkor negyezer marad kezben? - kerdezte Palo csodalkozva.- Azert

eppen nem egeszen negy, ki kell fizetni a szallast es az etelt, s akkor meg kicsi juttatas az iigynoksegnek, amelyik az adot s az ilyeneket intezi nekiink. Na, de majdnem negyezer - folytatodott a magyarazat, de Palo nem figyelt mar, azt szamolgatta, mennyi penz jut egy evre, ha sikerul megsporolnia fizetesenek legalabb a felet. Huszonnegyezer euro. Hetszazhuszezer korona. Persze, hogy megeri, meg ha kell is dolgozni.