Irodalmi Szemle, 2017

2017/1 - Marosan Bence Péter: A szerelemről és más démonokról (Sartre és Merleau-Ponty szerelem-elméletéről)

A harmadik resz sajat kovetkezteteseimet tartalmazza a vizsgalt ket szerzo alapjan. Eszerint a szerelem harom alapvetd, egymastol elszakithatatlan mozzanatat veszem szemiigyre: 1) invazio (a szerelem invaziv fenomen, megszallja a teljes szemelyiseget), 2) totalis mobilizacio (a szerelem a szemelyiseg minden egyes elemet, minden reteget es rejtett erdtartalekat mozgositja), 3) decentralizacio (a szerelem decentralizal: kikerulunk elettortenetiink kozeppontjabol, elettortenetiink hose tobbe nem dnmagunk lesztink, hanem a szeretett szemely).

Vegezetiil szolnunk kell a cimben emlitett „egyeb demonokrol”. A szerelem bizonyosan demonikus fenomen, amennyiben kiilso, megszallo hatalomkent lep fel. Viszont milyen egyeb hatalmakrol kellene meg szolnunk ebben az osszefiiggesben? Itt a szerelemmel, a masikhoz valo viszonnyal osszekapcsolodo etikai implikacidkrol van szo. A masik demon, akit ezen a helyen meg kell emliteniink, a hatalom demona, az uralkodas vagya. A szabadsag mozzanata Sartre-nal es Merleau-Pontynal egyarant kitimtetett. Mindket alkoto eseteben a masikhoz valo inadekvat viszonyt jelenti az, ha a masikon uralkodni akarunk, ha a masikat megprobaljuk leigazni. Ez a szerelemre es a szexualitasra is ervenyes. Ugyanakkor a hatalom vagya is megszallo, testet-lelket megzavaro es foglyul ejto hatalomkent jelentkezhet. Mig azonban a szerelem egy olyan jo demon, mely boldogsaghoz vezethet (eudaimonia) a hatalom vagya bizonyosan egy gonosz demon, amely csak boldogtalansagot es romokat hagy maga utan. A szerelem olyan demon, amelyert es amellyel erdemes kuzdeniink - a hatalom vagya ellenben olyan, amelynek ellen kell allnunk, amely ellen harcolnunk kell.9

9 A szerelem fentebb es alabb vizsgalt mozzanatai szepen demonstralhatok volnanak annak a regenynek a cselekmenyen is, melytol a jelen tanulmany cimet is kolcsondztem: Gabriel Garcia Marquez A szerelemrol es mas demonokrol c. alkotasarol van szo.

1 0 Pilinszky Janos, Eletfogytiglan.

SARTRE ES A SZERELEM MANIAJA

„ Az agy kozos. A parna nem.”10

Letem masikert-valo dimenzioja, szemben azzal, ahogyan Sartre-t sokan hajlamosak olvasni, semmi esetre sem esetleges. A masikert-valo letem nelkiil ugyanis elkepzelhetetlen lenne szabadsag, s szabadsag nelkiil Sartre szerint nines szigoru ertelemben vett dnmagaert-vald, azaz tudat sem. Az az olvasat, amely az dnmagaert-valo es a masikert-valo egymastol valo teljes fiiggetlenseget, es egymashoz viszonyitott esetlegesseget hangsulyozza, Sartre-nak a Masik esetleges-