Irodalmi Szemle, 2017

2017/1 - Marosan Bence Péter: A szerelemről és más démonokról (Sartre és Merleau-Ponty szerelem-elméletéről)

segere vonatkozd megjegyzeseire tamaszkodik.1

11

Ezzel az ertelmezessel kapcsolatban ket dolgot kell elorebocsatani: 1) a Masik letezese Sartre-nal nem esetleges, empirikus teny, hanem egyfajta metafizikai teny, „tenysziiksegszeruseg” (necessite de fait),12

amely raadasul apodiktikus (tehat ketsegbevonhatatlan, felfuggeszthetetlen) evidenciaval rendelkezik. 2) Az idezett konkret helyeken specialisan a Masikrol, es nem letem masikert-valo aspektusarol van szo, tehat a mindenkori konkret Masikrol, es nem a szubjektivitas eredendden interszubjektiv karaktererol. Marpedig Sartre szerint a Masik ram iranyulo tekintete csak felfedi eredendo „nezettsegemet”, felfedi letem lenyegi masikert-valo voltat.13

A masikert-valo-letembdl fakad egyaltalan a nyelv,14

es a nyelviseg altal keriilhet szembe egyaltalan az onmagaert-valo a szituacioval, mely szabadsaganak mediumat, elrugaszkodasi pontjat, es ebben a formaban lehetosegfeltetelet alkotja.15

Masikert-valo-letem nelkiil a tudatbol nem maradna mas, mint egy absztrakt feltarultsag, megnyilas, ami azonban egyaltalan nem lenne tobbe szabad, es nem lenne tobbe emberi tudat. Marpedig Sartre fenomenologiai elemzeseinek hose a konkret emberi valosag (realite-humaine).

1 1 Sartre, i.m., 311. „A masikkal taldlkozunk, nem konstitualjuk azt. S ha ez a teny sziiksegszerunek kell is tunjon szamunkra, attol ez meg nem egy olyan sziiksegszeruseg, ami „»tapasztalatunk lehetdsegfelteteleihez« tartozik, vagy ha jobban tetszik, ami ontoldgiai sziiksegszeruseg formajaban jelenne meg: a masik letezesere vonatkozd sziiksegszerusegnek, ha ez a sziiksegszeruseg letezik, »esetleges szuksegszeriisegnek« kell lennie, vagyis ugyanolyan tipusu tenysziiksegszerilsegnek, mint amivel a cogito adodik. Ha a masik adott kell lehessen szamunkra, ennek olyan kozvetlen megertes reven kell tortennie, ami faktikus jellegevel megterheli a talalkozast, ahogy a cogito megterheli egesz fakticitasaval gondolkodasomat, es megis reszestil maganak a cogitonak az apodikticitasabol, avagy ketsegbevonhatatlansagabol.” Tovabba: I.m. 434sk. „Tehat meg mindig az onmagaert-valo letstrukturait irjuk le, meg akkor is, ha a masik vilagban valo jelenlete egy abszolut es onmagaban evidens, am esetleges teny, vagyis levezethetetlen az onmagaert-valo ontoldgiai strukturaibol”.

1 2 Ezzel kapcsolatban Id.: Tengelyi Laszlo, Merleau-Ponty vitaja Sartre fenomenologiai metafizikajaval = Sartre es Merleau-Ponty: A francia fenomenologia klasszikus korszaka, szerk. Ullmann Tamas, Varadi Peter, Bp., L’Harmattan, 2011, 42-56. Laszlo Tengelyi, Welt und Unendlichkeit. Zum Problem der phanomenologischen Metaphysik, Freiburg/Miinchen, Verlag Karl Alber, 2014, 265-279.

1 3 Sartre, i.m, 320,339sk.

1 4 Sartre Husserl nyoman: „A masik [a vilagban] nem csupan konkret es empirikus megjeleneskent van jelen, hanem mint egysegenek es gazdagsaganak allando feltetele. Fiiggetleniil attol, hogy egyediil vagy tarsasagban nezem-e ezt az asztalt vagy ezt a fat vagy ezt a falreszt, a masik mindig ott van az azt konstitualo jelentesek egy retegekent, amely hozzatartozik magahoz a nezett targyhoz; roviden mint objektivitasanak valodi garanciaja.”, Sartre, i.m., 292.

1 5 Ld. ehhez: Erdelyi Matyas: A szabadsagfogalma Sartre A let es a semmi cimu munkajdban, Elpis, 2012 (VI), 1, 78-105. Kulonosen: 101.

1 6 Pontosabban: a szegyen es a biiszkeseg. De a szegyent Sartre sokkal reszletesebben elemzi, mint a biiszkeseget, sokkal nagyobb jelentoseget tulajdonit neki az onmagaert-valo eredendden interszubjektiv termeszetenek megerteseben. Sartre, i.m., 323. „A szegyen es a biiszkeseg tarja fel szamomra a masik tekintetet es magamat e tekintet vegpontjaban, aminek koszonhetoen megelem, de nem ismerem meg azt a szituaciot, hogy neznek”.

Letem masikert-valo karaktere a Masik tekintete altal valik szamomra felfedette. Sartre szerint specialisan a szegyen16

az az alaphangulat, amely tudatja velem, hogy nem vagyok egyediil, es hogy targy vagyok a vilagban, targy vagyok egy masik szubjektum tekintete szamara. A Masik megitel engem, es itelete folott nines hatalmam, mert az a Masik szabadsagabol fakad. A Masik ezaltal egyfajta hatalomra tesz szert letem folott. Kiszolgdltatott vagyok a Masik tekintetenek, iteletenek, szabadsaganak. Ebbol fakad Sartre szerint a masokkal valo viszonyok eredendden