Irodalmi Szemle, 2017
2017/7-8 - Szászi Zoltán: Fél-vidéki levelek - Az utolsó levél (tárca)
son az egyetlen biztos pontom, te voltal az egy igaz ember, erre dezertalsz. Jo, persze, igaz, hasznaltam a tudasod, csodas emlekezeted, igyekeztem ellenoriztetni veled magam, nehogy hazugsagon kapjam magamat, nehogy tulszepitsem, tulromantizaljam, tul ne toljam, nehogy en maradjak a legenyanya. Mi a fraszkarikat csinalok mostantol? Erre nem is gondolt az az aldott jo szived, mikor meltoztatott felrobbanni, es a semmibe, abba rohadt nagy drdkkevaloba ellopni az en meg a te kozos, egymast kiegeszito emlekezetet? Nem rohadt sziv, erre nem gondol, csak rogbe ful. Hogy lehajoltal egy kosza, sziirke szaru dudvat kitepni, de annak beszakadt a gyokere, hat meg jobban lehajoltal, es akkor elindult a tavalyi hizo, nehez szalonnajaval, meg a margarinokkal nevelt verrog, es harom masodperc alatt felrobbantotta a bal kamrat. Hogy ulve maradj azon a helyen, hoi veged ert, es nezd a tajat, a kora estet, a mar lombba szakadt es jegverte kis meggyfat, amit tavaly iiltettel, s azt tervezted, majd hazi konyakos meggyet gyartasz, es nekem azt kiildesz szuletesnapomra, mert azt en oly nagyon szeretem. Szerettem volna! Biztosan! Egy szemet sem hagyott rajta a jegveres. Vagy eppen egyet. Abban gydnyorkodhettel meg. Meg a kekben, a sargabol zoldre atvaltott repcefoldben, a zugo arany rozsabogarban, a reszeg darazsban, amely buzaval ero, korai kortetol dong bolondul, s repul neki a plehkerites pirosanak. Szeretnem hinni, hogy ezeket lattad, de nem tudom. A mentoorvos azt mondta a parodnak, nem szenvedtel, egy pillanat volt az egesz. Egy pillanat a teremtesben nem sok, hozzaszamitva tobb lehet a minden, leszamitva most mar sosem lesz egesz. Parany hibaja lesz a tokeletesnek. Te hianyod. Joember! Meg ilyesmit irtal nekem utoljara: „Tempora mutantur et nos mutamur in illis”, vagyis: Az idok valtoznak, es mi valtozunk veliik. De hat mennyire igaz, csak mostantol nines mar tobbes szam. Egyediil hallgatom tenger mormolasat, mint az a jo Zagoni Mikes Kelemen. Erre is emlekszem: „Tempus omnium explorator”, azaz a legjobb orvossag az ido! Nos, ez majd kilatszik. Ott vagyok,
