Irodalmi Szemle, 2017
2017/1 - Marosan Bence Péter: A szerelemről és más démonokról (Sartre és Merleau-Ponty szerelem-elméletéről)
minden emberi kapcsolat melyen a konfliktus rejlik, a megbekiiles, a harmonia csupan illuzio, ennek az eredendden konfliktusos helyzetnek az elfedese. Vagy en targyiasitom el a masikat, vagy a masik targyiasit el engem - nines olyan, hogy ketten egyszerre legyunk szubjektumok egymas szamara.4 „ A Pokol - a tobbiek!” - kialt fel a Zdrt targyalas vegen Garcin.5 Ez lenne tehat a standard kep. Ugy velem azonban, hogy ez csak a felszin, amely ezuttal is csalokanak bizonyul, es Sartre elmeleteben ennel sokkal tobb benne van. A masikkal valo viszonyokban, ha kozelebbrol megnezziik, az dsszefonodas nala epp annyira benne van, mint az elvalasztottsag, az eredendo kiilonbseg. A masikkal valo viszonyok nem homogenek, hanem messzemenoen heterogenek, tagoltak, bonyolult szerkezetiiek - inkabb egy organizmushoz hasonlitanak. Az elvalasztottsag es az dsszefonodas mozzanatai egyarant jelen vannak benniik. Egy olyan - nemileg talan heterodoxnak szamito - Sartre-olvasat, amely inkabb a szerzo szellemehez, semmint betiijehez ragaszkodik, sokkal tobbet meg tud mutatni Sartre elmeletenek valddi gazdagsagabol, mint az a megkozelites, amely szigoruan tartja magat egyes megfogalmazasokhoz, es mas megnyilatkozasokat is csak az elobbiek fenyeben volna hajlando olvasni. 4 Legalabbis ontologiai szinten nem. Pszichologiailag az egymast kblcsbnosen szubjektumnak erzes elmenyet Sartre megengedi, de a pszichologiai dimenziot egy meroben esetleges es empirikus tartomanynak tartja. Szamara az ontologiai vonatkozasok mindenekelott az erdekesek. 5 Jean-Paul Sartre, Drdmak I., Bp., Europa, 1975,133. 6 A let es a semmi magyar forditasaban az „amour” „szeretef’-nek van forditva. En kovetkezetesen „szerelem”nek fogom forditani az alabbiakban, mert velemenyem szerint a megfelelo szo mindenekelott ez utobbira utal. 7 Vo. Sartre, A let es a semmi, 435. 8 Merleau-Ponty, Az eszleles fenomenologiaja, Bp., L’Harmattan, 2012,406-410. A masik alapveto pont, ahol ertelmezesem nemikepp elter a bevettnek szamito megkozelitesektdl, az az elkepzeles, hogy szerintem A let es a semminek az egymassal valo konkret viszonyokat targyalo fejezetet a szerelem kontextusaba helyezhetjiik, es valamennyi egyes, Sartre szerint alapvetonek szamito konkret viszonyt (szerelem,6 nyelv, mazochizmus - kozony, szexualis vagy, szadizmus, gyulolet) kifejthetjiik a szerelem egyik lenyegi megnyilvanulasi formajakent. Nem veletlen, hogy Sartre az ember es ember kozti konkret viszonyok „kortancat”7 a szerelemmel kezdi. Bizonyos modon az osszes tobbi alapviszony a szerelemre vonatkoztathato. A masodik resz Merleau-Pontyval foglalkozik. Mig Sartre felfogasanak kozeli olvasata azt mutatja meg, hogy nem is all annyira tavol Merleau-Pontytol, mint azt sokan gondoljak, Merleau-Ponty kozelebbi szemiigyre vetele azt mutatja meg, hogy korai filozofiajaban legalabbis nagyon sok, Sartre elmeletevel rokon vonas van jelen. Az eszleles fenomenologiajaban a masikkal valo viszonyban benne van az elvalasztottsag is, nem csak az dsszefonodas. A kapcsolatok organikus jellege Merleau-Ponty szamara epp oly hangsulyos, mint Sartre szamara. A kesei Merleau-Ponty filozofiajaban lesz az dsszefonodas gondolata egyertelmuen es mindenre kiterjedoen uralkodo mozzanat. A fiatal Sartre-nal es Merleau-Pontynal azonban elmondhato, hogy a hangsulyok mashova esnek; fontos azonban kiemelni, hogy itt mindenekelott hangsulybeli kiilonbsegekrol van szo. A jelen tanulmany szempontjabol kiemelkedo fontossaggal birnak meg Merleau-Pontynak az „igaz” es „hamis” szerelem kiilonbsegeire vonatkozd elemzesei.8
