Irodalmi Szemle, 2017
2017/6 - TRANSZKULTURALIZMUS - N. Tóth Anikó: Tér határolta tudat - Marakéš és Jasná Horka A mítosz és valóság határán (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS
ma, a masik az intimebb, egyszerre zart es nyitott udvar vagy kert, a termeszettel valo harmonia szimbolikus tere, benne kiemelten fontos valamely fa (pl. alma-, szilvavagy diofa), melynek vedettsegeben elhangzanak a tortenetek, valamint - foleg a noi beszelok eseteben - a mondas szertartasanak bensoseges szinhelye, konvencionalisan a nok birodalma, a konyha. A marakesi identitaskonstrukciok gyakori szovegfajtaja a legenda, a babona, a pletyka, az eloitelet, valamint az alomelbeszeles. A kotet masodik ciklusaban egy olyan elbeszelovel allunk szemben, aki megbizhatdan ismeri ezt a vilagot, de nem azonosul vele,18 csak arra vallalkozik, hogy osszeallitsa legendariumat (vagy katalogusat), melyben feltarulnak Marakes lakoinak mindennapjai. Ezek a hetkoznapok a 20. szazad utolso harmadaban zajlanak. A konszolidacio idoszakanak idotapasztalata elsosorban a mozdulatlansag a valtozas es a valtoztatas lehetosege nelkiil, amit voltakeppen a rendszervaltozas sem forgat fel. Mindez semmittevesre karhoztatja a peremleten tengodoket. Kizarolagos cselekvesnek szamit tehat a tortenetmondas. A tortenetek idejenek es terenek koordinataival valo hatartalan manipulacio es annak mitologizalasa olyan fiktiv tartomanyt teremt meg, melyben szinte egyaltalan nem ervenyesitheto a nem fikcids vilag tapasztalati apparatusa.19 A tortenetek szereploi gyakran atipikus fizikai jegyekkel (pl. Salamaha ur hosszu hajjal, bajusszal es fogakkal sziiletik), kiilonleges tulajdonsagokkal tunnek ki (athelyezodes terben, idoben es kulturaban, gyorsan jaras, termeszeti katasztrofa eloidezese), athagjak a fizikai es a biologia torvenyeket (pl. az almavirag simogatasra almava valik, Gondulak ferfi letere teherbe esik, majd sordshorddt sziil, Salamaha egy mutatvanyos tuzoltdletrajan 1 8 Eleonora Krcmeryova, Ustretovosf voci prtbehu a svetu (K prozam Vaclava Pankovcina) = Kontexty tvorby Vaclava Pankovcina (Zbornik materidlov z vedeckeho seminara), szerk. Jan Sabol, Marta Souckova, Presov, Vydavatel’stvo Nauka, 2001,66. 1 9 Radoslav Passia, A Keleti-Karpatok tersegenek irodalmarol, ford. N. Toth Aniko, Jelenkor, 2016/4, 423.
