Irodalmi Szemle, 2017

2017/6 - TRANSZKULTURALIZMUS - N. Tóth Anikó: Tér határolta tudat - Marakéš és Jasná Horka A mítosz és valóság határán (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS

es marad fonn, az ember kizarolag arra emlekszik, amit kommunikacioban kozvetit, es amit a kollektiv emlekezet vonatkoztatasi keretei kozott elhelyezni kepes.1

11

Az emlekezes alakzatai a mftoszok,12

amelyek segitik az onmeghatarozast es az onazonossag igazolasat, valamint identitasbiztosito tudast kozvetitenek, melyre a csoport sajat egysege es egyedisege, vagyis mas csoportoktol vald elkuloniilese tudatat epitheti, ezenfeliil a kozosen „lakott” tortenetek elbeszelesevel motivaljak a kozossegi cselekvest, az elet ertelmezesenek vetnek alapot.13

Az elbeszelt, narrativ identitas nyelvi-retorikai konstrukciokent erdsen fikcionalis termeszetu, a vilagot kizarolag nyelvi vilagkent, a letet pedig nyelvi letkent tetelezi fel.14

A falut tehat szovegkent tudjuk csak elgondolni.15

Nezziik tehat a szovegfalukbari letrejovd identitaskonstrukcidkat.

1 1 Jan Assmann, A kulturalis emlekezet: Iras, emlekezes es politikai identitas a korai magaskulturdkban, Bp., Atlantisz Konyvkiadd, 1999, 37.

1 2 Uo., 53.

1 3 Uo., 141.

1 4 Jakab, i. m.

1 5 Nemeth Zoltan, Falupoetikak terben es idoben, Szepirodalmi Figyelo 2016/3, 25.

1 6 Anna Valcerova, Clovecina smrdi. = Kontexty tvorby Vdclava Pankovcina (Zbornik materialov z vedeckeho semindra), szerk. Jan SABOL, Marta SOUCKOVA, Presov, Vydavatel’stvo Nauka, 2001, 18.

1 7 Sona Parii.akova, Od rozpravania k poviedke, od put’ovych zazrakov k tajomnu zivota, sna a smrti, (Poznamky k autorskym postupom v poviedkovej tvorbe Vdclava Pankovcina.) = Kontexty tvorby Vdclava Pankovcina (Zbornik materialov z vedeckeho semindra), szerk. Jan Sabol, Marta Souckova, Presov, Vydavatel’stvo Nauka, 2001, 98.

Mind Marakesben, mind Jasna Horkan elnek olyan, a kollektiv emlekezet fenntartasat biztositani hivatott egyenek, akiknek hozzaferesiik van minden tortenethez, s allando feladatuk beavatni ezekbe a kozdsseg tobbi tagjat is. Marakesben az elbeszeles kepessege orokletes.16

A kotet elso ciklusanak gyermek elbeszeloje pl. a „brilians” meselokevel megaldott nagyapjatol hallott torteneteket mondja tovabb, kiegeszitve a hetkoznapok tapasztalataival, a kozossegi terekben felcsipegetett esemenyekkel. A beszed, a meseles azonban nemcsak a kivalasztottak kotelessege, hanem mindenki szamara fiziologiai sziikseglet, a letezes bizonyiteka, rendszerint dromforras. Aki nem kommunikal, azt kikozositik.17

A meselok olykor egymast inspiralva, egymas szavaba vagva igyekeznek tultenni a masikon keptelenebbnel keptelenebb torteneteikkel. A narracio tehat a szabadjara engedett fantazia ritusa, melynek sajatos terei vannak: az egyik kozossegi, am zart helyszin, a kocs-