Irodalmi Szemle, 2017

2017/5 - SZOCIO BÓNUSZ - Mirkka Rekola: [Egy álom ébresztett...]; [Itt egy öböl volt...]; [Talán futottam is...]; [Épp ugyanígy... ] ; [Régen történt, a templomból jöttem... ] (versek, Polgár Anikó fordításaI)

[REGEN TORTENT,

A TEMPLOMBOL JOTTEM. . .]

Regen tortent, a templombol jottem.

Ezt predikalta a pap:

„Emberek ezrei gyultek oda,

valamint nok es gyerekek.”

A kapuhoz toltam a kerekparomat.

Valaki viragokat ontozott az egyik siron, hangtalan esd.

Egyetlen szo allt a kovon: Otilia.

Valaki viragokat ontozott,

s en odaszoltam neki:

az, amit beszelnek,

nem allja meg a helyet. Nem csak egysziilott fiat aldozta fel. A lanyat is.

Teljes egeszen, olyannyira, hogy senkinek sines tudomasa meg a letezeserol sem.

Polgar Artiko forditdsai

Mirkka Rekola (Tampere, 1931 - Helsinki, 2014): finn koltono, verseket, aforizmakat es esszeket irt. Verseinek gyujtemenyes kotete Virran molemmin puolin. Runot 1954-2004 (A folyam mindket oldalan. Versek 1954-2004) cimmel 2009-ben jelent meg Helsinkiben. Az itt kozolt forditasok forrasai a Taivas paivystaa (Ugyeletes az egbolt, 1996) es a Valekuun reitti (Az alhold utja, 2004) cimu kotetek.