Irodalmi Szemle, 2017

2017/5 - SZOCIO BÓNUSZ - Bakos Gábor: Megtestesült szociográfia - A szociografikus film testtapasztalata (tanulmány) / SZOCIO BÓNUSZ

esemenyek magukat kezdik el rogziteni, es kialakul egy kauzalis, tarsadalmilag jellemzd cselekmenylanc.

A dokumentarista stilusu jatekfilmek keletkezesenek alapjait a ’70-evekben a szociografikus dokumentumfilm teremtette meg, amikor a befogaddi szemleletet13

es ertelmezesi semakat a belso („egyeni”) karakterabrazolasbol a tarsadalmilag tipizalt es arnyalt alakteremtes iranyaba mozditotta el. A hattervilag eloterbe hozasara, a szocioldgiailag jellemzd hetkoznapi kornyezet, kiilvilag es targyi vilag aprolekos bemutatasara a tarsadalmi eletterek hiteles abrazolasa miatt keriilt sor. A tarsadalmi eletkeretek (vagyis hogy ki milyen tarsadalmi lehetosegek es szoritasok kozott volt kenytelen elni) viszonylatainak es mechanizmusanak a leirasa hangsulyossa valik. A konfliktusok a kiilso eletkoriilmenyek „rogziteseben” mutatkoznak meg, ami azt jelenti, hogy a szereplok a kiilsd tarsadalmi jegyeik, es a hetkoznapi eletiikbe „beleszdld” szocialis determinaciok alapjan vannak jellemezve. Minden belso vagy szemelykozi konfliktus valdjaban egy kiilso, tarsadalmi, megoldando problemabol ered. A koznapi erdek, hatalmi es ertekkonfliktusok kiszamithatatlanabba, bizonytalanabba, megoldhatatlanabba vagy nehezen feloldhatova valnak a szereplok szamara - ez elter a hatvanas evekbeli filmek ertekkonszenzusos, moralis dilemmainak „cselekvo” megoldasi lehetosegeitol.14

A szocialis reszletek bemutatasahoz az is hozzatartozik, hogy a tarsadalmi allapotot (le)leplezo, tiikrozo emberi gesztusok, az ontudatlan, affektiv15

1 3 Jozsa Peter elemzo tanulmanyaban a hetvenes evek szociografikus dokumentarista filmjeinek alkotoi eljarasat negy fogalommal definialta, a kozonsegre gyakorolt hatasat tekintve: 1. felnagyitas: trivialis esemenyek es dolgok hosszan tarto aprolekos megmutatasa. 2. kiemeles kontextusbol: a hetkoznapi elet a hivatalos abrazolasi semaitol, logikajatol elteroen van megmutatva. 3. dezilluzionalas: „a filmhiradok klisekben preparalt anyagai helyett benne hagyott vagy vagdsnittkent hasznositott »inadekvat« felveteleket alkalmaznak, s ezzel frenetikus hatast keltenek a nezoben”. 4. konfrontacio: szembesitik a reflektalatlan, megfeleld tudaskeszlettel es ertekrenddel nem rendelkezd figurat sajat problemajaval, multjaval, es iitkoztetik tarsadalmi hiedelmeit az objektiv targyigazsaggal. Ld. Jozsa Peter, Tarsadalomelemzes filmmel: A BBS dokumentumfilmjei, Filmkultura 1978/4, 198-205.

1 4 Lasd bovebben: Kovacs Andras Balint, „Ontudatlan retegek”. Abrazolasi konvenciok atalakuldsa a hetvenes evek magyarfilmjeiben = Uo, A film szerint a vilag, Budapest, Palatinus, 2002,183-239.

1 5 „Ugy irhatnank le ezt az affektiv folyamatot, hogy miutan a nem-tortenesek vagy a repetitiv tortenesek kimeritettek a szituacio narrativ, metaforikus, antropoldgiai ertelmezesenek lehetosegeit, kiilonbozo testi jellegu - erzelemme nem formalddd - erzesek hullama indul meg a film altal teremtett hangulatra fogekony nezoben. Az idotartamnak ezt a funkciojat affektiv funkcionak nevezem. Stohr, i. m.