Irodalmi Szemle, 2017
2017/5 - SZOCIO BÓNUSZ - Deczki Sarolta: A szűkösség terei - Rövid szociotörténeti vázlat (tanulmány) / SZOCIO BÓNUSZ
felemelkedni. Szamos szociografiai ihletesu film es regeny, valamint tanulmanyok, politikai allasfoglalasok cafoltak a kincstari optimizmust, s iranyitottak ra a figyelmet arra, hogy a hivatalosan munkasok, parasztok es kisemberek allama pont ezen nepretegek egy jokora reszet hagyta cserben. Jo pelda erre Tar Sandor esete dijnyertes munkajaval, a Tajekoztatoval, mely az NDK-ban vendegmunkaskent dolgozo fiatalok helyzetet mutatta be. Az Iras elnyerte a Mozgd Vilag szociografiai palyazatanak elso dijat, am legalis uton nem lehetett kozolni, hanem a Profit cfmu szamizdatban jelent meg kesobb. A legendas lap legendas szerkesztoje ekkoriban Berkovits Gyorgy volt, akinek maganak is tobb szociografiai munkaja jelent meg, kdztiik a mai dnertesunk szamara is nagyon fontos Vilagvaros hataraban cimu konyv, mely Budapest agglomeraciojanak benepesiileset mutatja be. Berkovits Gyorgy szerint a szociografia hiteles latasmodja az, amit o „fdltaro magatartasnak” nevez.1 Ezt altalaban veve ugy jellemzi, hogy kritikus, irtozik a kenyelmes sztereotipiaktol, es dokumentalis vizsgalatxa torekszik. Tovabba nagyon fontos lepes az, amit megtisztitasnak nevez: a vizsgalt dologrol le kell hantani azokat a rarakodott retegeket, melyek a manipulaciot lehetove teszik, vagyis az eloiteleteket, sztereotipiakat. A tisztanlatas feltetele az is, hogy a szociografus targyat a valosag egeszeben tudja elhelyezni es ertelmezni. A masik fontos szempont a szembesites, mely nem mas, mint a tarsadalomban uralkodd elvek es gyakorlatok iitkoztetese, vagyis annak kimutatasa, hogy a tarsadalmi valosag es az az ideologia, melybe csomagolni akarjak, sehogy sem passzolnak egymashoz. A szerzo tovabba ontorvenyuseget var el a szociografustol (ne hagyja magat megvesztegetni), tovabba tarsadalmi erzekenyseget, ami voltakeppen az egesz vallalkozas lendito energiajat adja. A szociografus kuldetese az, hogy rairanyitsa a figyelmet arra, amirol nem szivesen veszunk tudomast, amit probalunk haritani, elbagatellizalni, szonyeg ala soporni. 4 Berkovits Gyorgy, A szociografia magatartasa = szerk. B. Gy., Folyamatos jelen: fiatal szociogrdfusok antologiajay Budapest, Szepirodalmi Kiadd (Magyarorszag felfedezese), 1981, 363. 5 Tar Sandor, Vdlaszok - kerdesekre, http://www.tarsandor.hu/pdf/tar__sandor__l l.pdf Poetikai kerdesek termeszetesen nem keriiltek teritekre, hiszen a szociografiat elsdsorban nem irodalmi, hanem tenyfeltaro mufajnaklattak, am az irodalom teriileten is fel-feltuntek szociografiai ihletettsegu muvek, mint Fejes Endre Rozsdatemetoje (1962) vagy Kertesz Akos Makraja (1971). Egy generacioval kesobb Tar Sandor is szociografuskent hivatkozik sajat magara, ars poeticaja: „A szociografiat oszinten azonosulo, feltaro szenvedelyu miifajnak tartom, mely az irodalmi eszkdzoket valoban csak eszkozkent hasznalja.. ,”4 5 A debreceni iro fogadtatasa kiilonosen erdekes a szociografia es az irodalomtortenet szempontjabol, mert Tar iroi jelentkezese arra az idoszakra esett, amit a prozafordulat neven emleget az irodalomtortenet, es amely egyre gyanakvobba valt mindazon dolgok irant,
