Irodalmi Szemle, 2017

2017/4 - SZOCIO - Fekete Richárd: Etika és költészet. A rendszerváltás utáni magyar líráról (tanulmány) / SZOCIO

reszeve kellene tenni (persze ennek az ellenkezdjet sem allitom). A versek kozeletisegevel, vagy epp a tortenelmi kontextus altal meghatarozott ertelmezesi sikjaival nem foglalkozom (ez egyszeruen tul kezenfekvo es kisse unalmas erv lenne), ugyanakkor igyekszem elkeriilni a tortenetietlenseg vetket, ezert csak 1990 es 2005 kozott sziiletett versekbol valogatok. Az altalam elgondolt ertelmezesi keretre leginkabb olyan gondolatkiserletkent erdemes tekin­­teni, amelyben a premissza vagy felepul a demonstrate peldak talapzatan, vagy osszeomlik azok sulya alatt. Ennel tobbet egy diskurzus-fokuszu tanulmanyban nem kivanhatok. Ot ewel ezelott irt doktori dolgozatomban Kemeny Istvan peldajan keresztiil demonst­­raltam, hogy mit is ertek koltoi ethosz alatt, igy most erre nem terek ki.29 Harom, melyen referencialis, s egyben komoly etikai vonzattal bird lirai sajatossagrol lesz szo: a szocialis erzekenysegrol, a blaszfemiardl, illetve a terapeutikus versrol. A 20. szazad elso felenek magyar irodalmatol - szukebb kategoriaval az irodalmi modern­­segtol - egyaltalan nem allt tavol a szocialis erzekenyseg. A szegenyseg abrazolasaban Mo­­ricz Zsigmond ma is referenciapontnak szamit, a liraban pedig - a modernseg kanonikus szerzoi kdziil - Jozsef Attila targyalasakor merul fel leggyakrabban a szempont. Ennel persze joval tagabb kontextusrol van szo, eleg csak a nepi irok torekveseire, vagy epp Gel­­leri Andor Endre munkasabrazolasaira gondolni. Kozhely, hogy a szazad masodik felenek a rendszervaltasig tarto idoszakaban irodalmi eszkozokkel nem lehetett akarmilyen temat - akarhogyan - megragadni, ugyanakkor pl. a munkasosztalyrol szolo szovegkorpusz meg­­lehetosen nagy. Ettol fiiggetleniil vannak olyan eletmuvek, amelyek kapcsan folyamatosan szoba keriil a szocialis erzekenyseg: Tar Sandor prozainak szociografikus jellege az utobbi evekben - peldaul Deczki Sarolta30 vagy az o allitasaira reagalo Lengyel Imre Zsolt31 re­­mek szovegei nyoman - keriilt ismet teritekre. A szocialisan erzekeny lirara nyujt peldat a nepnemzeti kanonban fontos helyet elfoglalo Csanadi Imre kolteszete, vagy epp a nehany eve elhunyt, s azota Sajo Laszlo altal propagalt Furjes Peter versvilaga. Maga Sajo Laszlo is meglehetosen sokszor ir szegenysegrol vagy epp a munkasretegrol, de peldaul Gergely Ag­nes kolonialista koltemenyei is hasonlo igennyel kesziilnek. Ezek a szerzdk irodalomkritikai helyzetiiket tekintve mas-mas pozicioval rendelkeznek. A hevenyeszett felsorolas funkcioja 2 9 Fekete Richard, Ketkedd komolysag: Kemeny Istvan koltoi ethosza, Doktori ertekezes, Pecs, PTE Irodalomtudomanyi Doktori Iskola, 2012. 3 0 Deczki Sarolta, A mi orszagunk: Tar Sandor es a szociografia = Ud., Az erzekiseg dicserete, Pozsony, Kalligram, 2013, 11-19. 3 1 Lengyel Imre Zsolt, „Nincs vege”: Megjegyzesek Tar Sandor Mert jo a poknak cimu kotetenek ujraolvasasahoz, Jelenkor, 2014/7-8, 877-881.

Next

/
Thumbnails
Contents