Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Fekete Richárd: Etika és költészet. A rendszerváltás utáni magyar líráról (tanulmány) / SZOCIO
riakent kezelte az affirmativ, vagy epp elkotelezett kolteszeteket. Szelesebb gondolati oszszefuggesben figyelmen klvtil hagyta az etikat. Ezek a szubjektum-elmeletek a klasszikus modernseg - keso modernseg - posztmodernseg modernitas-koncepciojanak reszekent a versbeszed tulajdonkeppeni fejlodeset modellaltak egeszen addig, amig a kolteszetertes olyan versbeszeloket nem tudott megrajzolni, akik multiplikalodasuk, szettarto tropushasznalatuk (azaz nyelvi megelozottsegiik), a szovegben torteno feloldodasuk, vagy epp hermetikus visszahuzodasuk miatt lenyegeben csak az adott versszdvegben, vagy versszovegcsoportban leteztek. Nem veletleniil ertekelodott fel a folyoiratkritika, vagy a kritika-kotetek diszkurziv, velemenyformald szerepe akilencvenes evekben, es az sem veletlen, hogy az alakulastorteneti elbeszelesmodot alkalmazo monografiak tobbsege averseskotet (legfeljebb ket-harom konyv) mertekegysegeben gondolkozott. A poetikai elemzesek posztmodern szovegirodalmi meghatarozottsaga (a politikumtol, a kozeleti temaktol, a tortenelmi kontextustol megtisztitott autonom irodalomtudomany szabadsagvagya) a legtobb esetben a nemzedeki, illetve a nemzetisegi ertelmezest is maga ala gyurte. Ennek a szubjektum-koncepcio, megitelesem szerint, a legfontosabb eszkoze volt. ETIKA ES KOLTESZET A kolteszet kozeleti kodjai az utobbi hat evben tobb okbol is eloterbe keriiltek. Egyreszt az a korosztaly, amelynek csak halvany emlekei vannak a szocializmusrdl (vagy epp nincsenek is), az utobbi 4-5 evben jelentkezett verseskotetekkel, illetve irodalom- es kulturpolitikai kerdeseket targyalo ertekezo munkakkal. A kozeleti es kdzelmult-tdrteneti fokuszu konyvek sziiletese nyilvan attol sem fuggetlen, hogy a kritika es a kozbeszed - foleg Kemeny Istvan 2011-es Bucsulevelenek hatasara - vegre elkezdte tematizalni a kbzepgeneracio tarsadalompolitikai ihletettsegu verseit is (lasd ennek szep dokumentumakent az Edes Hazam antologiat). A klasszikus irodalmi platformok ez iranyu aktivitasat erositi a kozeleti temakat folyamatosan tematizalo slam poetry toretlen nepszerusege. Az Edes Hazam antoldgia szerkesztoi utoszavaban Barany Tibor jegyzi meg, hogy a rendszervaltas kornyeken a kozeleti kolteszet iranti elenk kritikai es olvasoi erdeklodes ugy szorult egyre jobban vissza, hogy kozben a kozeleti lira intenzitasa egyaltalan nem csokkent.28 Ahogy eddig is artikulaltam, a jelenseg tulmutat a kozeleti kolteszet problemakoren. A kovetkezokben nehany konkret peldan szemleltetem, hogy a foleg etikai indittatasu lirai sajatossagok mikent is jelennek meg a rendszervaltas elso tizenot evenek kolteszeteiben. A peldak termeszetesen nem birnak reprezentativ erdvel, sem a fo elemzesi szemponton tulmutato szisztematikussaggal. A valogatas nyilvan tiikroz valamilyenfajta ertekiteletet, am a legkevesbe sem gondolok kanonizacids gesztuskent e szemelvenyekre; foleg azert nem, mert az alabbi peldak szerzoinek nagy reszet korantsem kezeli mostohan a - foleg koltoi - recepcio. Azt sem gondolom, hogy beszedmod es onmeghatarozas tekinteteben az osszes idezett koltot barmilyen kdzos iranyzat 2 8 Barany Tibor, Utoszo = Edes Hazam: Kortars kozeleti versek, szerk. Ud., Bp., Magveto, 2013, 367.
