Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Fekete Richárd: Etika és költészet. A rendszerváltás utáni magyar líráról (tanulmány) / SZOCIO
azt allitom, hogy a kilencvenes-ketezres evekben a kritika altal kozeppontba emelt koltok (Parti Nagy Lajos, Kovacs Andras Ferenc vagy epp a palyakezdd Varro Daniel) egy jelentos resze ne akarta volna eltavolitani a politikumtol a versbeszedet,26 vagy hogy az elemzett tanulmanyok altalam nagyra tartott szerzoi felreertettek volna a poetikai torekveseket. Azt allitom, hogy szovegirodalom olvasasmddjaba a referencialitas kerdeskorebe szamuzott elemzesi szempontok egesz egyszeruen nem fertek bele, a szintetizalas soran alkalmazott fogaimak pedig nehol dsszecsusztak. A kozelmult magyar irodalomkutatasanak egyik megkeriilhetetlen szerzoje - aki velemenyem szerint a maig legnagyszerubb Orkeny-palyakepet irta -, Szirak Peter az egyik ezredforduld koriili tanulmanyaban meggyozd modon mutatja be, hogy a hetvenes-nyolcvanas evekben a hataron tuli kolteszeti torekvesek hogyan formaltak a magyarorszagi lfrat. Az erveles egy pontjan remekiil demonstralhato a poetikai, a nemzedeki, illetve a nemzetisegi szempontok osszecsuszasa: „a hetvenes evek elejetol a kulturalis es irodalmi onreflexid uj formai jelentkeztek a Bretter-iskola [...] es az un. harmadik Forras-nemzedek [...] parhuzamos fellepesevel. Bretter Gyorgynek a korban radikalisnak hato ujbaloldali nyelv- es ideologiakritikaja segitette az »uj nemzedek« szubverziv fellepeset a romantikus kollektivista eredetu beszedrenddel szemben, utopista modern beallitottsaga, valamint az anyaorszag irodalmi folyamataival valo - ekkorra mar fokozott - interakcio hatassal lehetett, reszben egyfajta utomodern kolteszeti hermetizmus, reszben a nyelvi »szethangzas« avantgard poetikajanak kialakulasara”.27 Mint lathato, az idezett passzusban a Bretter-iskola es a Forras-nemzedek kozti differencia eltunik, a ket egymas melle rendelt, „parhuzamosan fellepo” csoportosulas a kovetkezo mondatban pedig mar csak „uj nemzedek” lesz, amely poetikai szempontbol a romantikus dikcioval szemben lep fel. Az allitas igazsagtartalma elemzesem szempontjabol irrelevans - foleg, hogy a tanulmany hatasiranyokra vonatkozo premisszaival egyertek -, azzal sem kivanok - meglehetosen unalmas modon - foglalkozni, hogy a ket csoportosulas nyilvanvaloan szintetizalo igenyu osszebekitese mit fed el, es vegkepp nem szeretnem azt allitani, hogy a szerzo ne lenne tisztaban a nemzedeki, vagy a nemzetisegi megkozelites referencialis tenyezoivel. Az zavar, ahogy a nemzetisegi, illetve nemzedeki szempont alarendelodik a poetikai allitasnak. Ennek megertesehez egy gondolat erejeig szemugyre kell venniink az ekkori diskurzust uralo szubjektum-kepet. A posztmodern kilencvenes evekbeli szubjektum-elmeletei miatt az ekkori kortars anyagokon dolgozo irodalomertes fdsodra negligalta, mas esetben kritikai katego-2 6 Bar eleg feltuno, hogy milyen erds Kovacs Andras Ferenc-, illetve Parti Nagy Lajos-versek szerepelnek az Edes Hazam antoldgiaban. 2 1 Szirak Peter, A regionalitas es a posztmodern kanon a XX. szdzadi magyar irodalomban = Nemzetisegi magyar irodalmak az ezredvegen, szerk. Gorombei Andras, Debrecen, Kossuth, 2000, 45.
