Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Fekete Richárd: Etika és költészet. A rendszerváltás utáni magyar líráról (tanulmány) / SZOCIO
irodalom onkepet: „Bori elso pillanattol ugy definialta targyat mint kisebbsegi irodalmat: termeszetebol adodoan vannak szoros kapcsolatai a tobbsegi irodalmakkal es a magyar irodalommal is. Ebbol kovetkezik egy relativ onallosag, amibol kovetkezik az is, amit ugy fogalmaztam meg valamikor, hogy a kisebbsegi irodalmak mufaja a komparatisztika. Allando osszehasonlitasi szituacioban vagyunk, amikor verset irunk vagy regenyt irunk, vagy versrol irunk vagy regenyrol irunk. Ez tobb iranybol hatarozza meg es valahol be is hatarolja azt a jelensegsort, amit kisebbsegi irodalomnak mondunk ma.”22 Az utobbi evekben Bagi Zsolt tett kiserletet arra, hogy uj megoldast ajanljon fel a problemara, amennyiben a bizonyos szemszdgbdl centrumnak tekintett teriiletek lokalitasara mutat ra, illetve arra, hogy a helyi nezopontbol centrumnak tekintett helyek nem feltetleniil az univerzalis tartaimak, gondolatok, formak szurdi. Bagi 2012-es konyveben olyan muveszeti es gondolati jelensegeket elemez, melyek vallalt lokalitasa univerzalis osszefuggesekre mutat ra.23 A regidval kapcsolatos gondolkodasban ez a tezis azert valhat vonzova, mert magasabb gondolati strukturaba helyezheti pl. a nemzetisegi irodalom kerdeskoret is. A mai magyar irodalom elkotelezddeserdl szolo friss tanulmanyaban pedig Bagi a modernsegen tulmutato, am a sztenderd irodalmi posztmodern premisszaitol eltero emancipacids kiserletekrol ertekezik: „Az emancipacio uj formai kiilbnboznek a regitol abban, hogy nem mutatnak iranyt, nem gondoljak, hogy mindenki szamara ervenyes, globalis kulturalis strukturakat alakitanak ki. Azt az igenyt azonban nem adjak fel, hogy lokalitasukban univerzalisak legyenek, azaz hogy ebben es ebben a helyzetben barki szamara egyarant adodo kulturalis nezopontot dolgozzanak ki. Olyan univerzalis ontudatot (kulturat), amely nem ismer el semmilyen elore adott hierarchiat (sem tarsadalmi, sem poetikai hierarchiat), amikor az egyenlok kozotti kulturalis kapcsolatokat elgondoljuk.”24 Nem csupan arrol van szo, hogy Bagi Zsolt koncepcioja altal - a nemzeti irodalomnal tagabb ertelmezesi keretben - tullephetiink a centrum-periferia fogalmi es ideologikus kettossegebol adodo osszehasonlitasi szituacion, hanem arrol is, hogy a posztmodern bejaratott fogalmanak atertekelesevel a rendszervaltast kovetd kolteszet elbeszelesi szempontjait is ujragondolhatjuk.25 A poetikai, a nemzedeki, illetve a nemzetisegi szempontok a kozelmult magyar kolteszetenek elso szintetizald elbeszeleseiben egymast feltetelezo, kiegeszito es egymasra hato ertelmezesi keretkent kellene, hogy megjelenjenek, am ez csupan keves esetben van igy. A kilencvenes evek posztmodern szovegirodalmanak, illetve irodalomelmeleti strategiainak oltaran a fogalmi-modszertani tenyezok nehol csusztatasok es reflektalatlansagok, de leginkabb elhallgatasok es hierarchikus gondolati strukturak aldozataiva valtak. Termeszetesen nem 2 2 ,4 regionalitas problemai az uj irodalomtorteneti kezikonyvekben: Beszelgetes a VII. Nemzetkozi Hungarologiai Kongresszus resztvevdivel, Korunk, 2011/11, 13. 2 3 Bagi Zsolt, Helyi arcok, egyetemes tekintetek: Facies localis universi, Miskolc, Szepmestersegek Alapitvany, 2012. 2 4 Bagi Zsolt, Emancipacio tul a modernseg horizontjdn: A mai magyar irodalom elkotelezodeseirol = Holtpont: Tarsadalomkritikai tanulmanyok Magyarorszdg elmult 25 everol, szerk. Foldes Gyorgy, Antal Attila, Bp., Napvilag, 2016, 315-316. 2 5 Uo., 302-311.
