Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Fekete Richárd: Etika és költészet. A rendszerváltás utáni magyar líráról (tanulmány) / SZOCIO
FEKETE RICHARD ETIKA ES KOLTESZET A RENDSZERVALTAS UTANI MAGYAR LIRAROL Danny Cannon 1995-ds, hires kepregeny-adaptaciojaban, a Dredd biroban a cimado foszerepld es mentora, Fargo fobfrd kozott a kovetkezo beszelgetes hangzik el: Fargo: Es most ujfeladatot kap: holnaptol kezdve hetente ketszer tanitanifog az Akademian. Dredd: Boldogan, uraml Celldveszetet, vagy kezitusat? Fargo: Etikat. A birak mintapeldanya, az erzelemmentes es radikalisan szabalykoveto Dredd elso (s egyben filmbeli utolso) etika orajan a megszeppent nbvendekek elott - ars iuris - fogalmazza meg a hivatasarol szolo eszmejet: „Ha egyediil maradnak a sotet ejszakaban, akkor nem szamit mas, csak [...] a torveny.” Dredd bird kepregenyhoshoz melto, meglehetosen leegyszerusitett etikaval rendelkezik: a torveny mindenek felett all. A torveny etikai abszolutumat gyakorlo fohos minden mas etikai kategoriat - pl. a szolidaritast vagy a toleranciat - figyelmen kiviil hagy-Dredd bird etikaja egy az egyben nem olvashato ra a kozelmult magyar kolteszetenek elbeszeleseire, nehany szimptomatikus hasonlosag viszont felfedezhetd. Egyreszt a posztmodern szovegirodalom ertelmezesi strategiai a kilencvenes evekben, illetve a ketezres evek elejen nem igazan voltak fogekonyak a versek, vagy a kotetek etikai tartalmaira. Masreszt ezek az elemzesek olyan torvenyeket kovettek, amik az interpretaciok hatokoret lenyegesen szukitettek. A kozelmult kolteszeti jelensegeit elsokent osszefoglalni kivano irasmiivek fogalmi kategoriai az esetek tobbsegeben reflektalatlanul epiiltek be a diskurzusba, es az ujonnan sziiletd szepirodalmi szovegeket az ertekezdk eloszeretettel gydmdszoltek bele e meglehetosen kenyelmes - hiszen adott - kategoriakba. Ha teoretikus igennyel kivanjuk alatamasztani ajelenseget, akkor celszerii Ricoeur - Magyarorszagon is - emblematikussa valt szovegenek, Az interpretaciok konfliktusanak alapfogalmait parafrazalnunk: mig ugyanis a kritikai diskurzus olvasasakor az irodalmar ajoindulat hermeneutikajaval el, addig az egyes szepirodalmi szovegek/kdnyvek ertelmezesekor a gyanu hermeneutikajat miikddteti.1 A kritikai diskurzus mukodtetesekor viszont jellemzoen nem jelent kiilonosebb problemat, ha peldaul a vatesz es a kepviseleti kifejezesek 1 1 Paul Ricoeur, Az interpretaciok konfliktusa = A hermeneutika elmelete, szerk. Fabiny Tibor, Szeged, JATE Press, 1998 (Ikonologia es Muertelmezes 3.), 146-150.
