Irodalmi Szemle, 2017

2017/4 - SZOCIO - Fekete Richárd: Etika és költészet. A rendszerváltás utáni magyar líráról (tanulmány) / SZOCIO

hirtelen szinonimak lesznek,2 vagy - hogy frissebb peldat emlitsek - ha az „uj komolysag” hangzatos, am az eredeti Szilasi Laszlo-cikkben csupan felig odavetett fogalmaval talalkozha­­tunk lepten-nyomon.3 Ezekben az esetekben indokolatlanul csuszik ossze - az elesen egyeb­­kent nagyon nehezen szetvalaszthato - itelo kritika, illetve a leiro melyertelmezes funkcidja. A gyanu hermeneutikajanak dominansan szepirodalmi, a joindulat hermeneutikajanak pe­­dig jellemzoen kritikai alkalmazasa tehat megitelesem szerint kontraproduktiv. 2 Menyhert Anna, Szetszdlazds es osszerakas: „ Lirai demokrdcia a kilencvenes evek fiatal magyar kolteszeteben, Alfold, 2000/12, 56-57. 3 Szilasi Laszlo, A csenden beliil, Elet es Irodalom, 2011. apr. 21., 22. A ketezres evek elso evtizedeben Payer Imre tobb ertekezo szovegeben is igyekezett bevezetni a fogalmat, keves sikerrel. 4 Nemeth Zoltan, Hdlozatelmelet, kdnon, regionalitds: Sziveri Jdnos helyenek halozatelmeleti ertelmezese a kortdrs magyar irodalmi kdnonban, Tiszataj, 2014/1, 114-122. Meggydzodesem, hogy a rendszervaltas utan felszabadulo irodalomertelmezdi diskurzus jelentos resze reszben azert is negligalta a lirai szovegek referencialis, kontextualis, ad ab­­surdum kozeleti kodjait, hogy veletleniil se kelljen a szovegek/konyvek mdgdtt meghuzddo - es tobb esetben talan egyseges - alkotoi etikaval foglalkoznia. Az attitud mdgotti szan­­dek hattereben egyfajta preventiv gondolkodast latok, hiszen ezekre az ertekezo szovegekre veletleniil sem lehet raolvasni a biografikus es szocialis megkozelitesekbdl adddo marxista olvasasi eszmeket. A jelenseg ekes peldaja a vitathatatlanul hasznos, s az esetek tulnyomo tobbsegeben szinvonalas monografiakat tartalmazo Tegnap es Ma sorozat, ahol ajellemzo narrativa egy-egy eletmu alakulastorteneti elbeszelese. Ugy latom viszont, hogy a joindulat hermeneutikajanak a masik igazsagat feltetelezo belatasa eppen azokat a koltoi beszedfor­­makat artikulalhatja, amiket az irodalomertes a kilencvenes evektol kezdve (a szabadas ne­­mileg korlatozo igezeteben) elfedett. A tanulmanyban attekintem a kilencvenes evek magyar kolteszetenek elbeszelesi kiserle­­teit (konkretan az 1995-2004 kozotti muveket), majd nehany konkret szepirodalmi szoveg­­hely segitesevel probalom az idoszak lirajanak ujfajta ertelmezesi csapasiranyait felmutatni. Nemeth Zoltan nemreg hasonlo cellal fellepo - am mas modszerrel es anyagvalasztassal elo - dolgozatot publikalt: Sziveri Janos kanonikus helyzetet igyekezett meghatarozni halo­­zatelmeleti szempontbol.4 A modszerrel nem foglalkozom, az anyagvalasztas viszont tanul­­sagos. Nemeth tizenegy, a rendszervaltast kovetden kesziilt irodalomtorteneti munka 1945 utani es kortars szakaszait tanulmanyozza. Jelen dolgozatban viszont nem celszeru szintezis jellegu irodalomtorteneti konyveket alapul venni, hiszen ezek a szovegek az egyes szerzok re­­lativ (mas szerzokhoz kepest meghatarozott) kanonizaciojat - mufajukbol eredoen - tul ero­­sen artikulaljak. A szukebb temaval foglalkozo tanulmanyok elemzese joval celravezetobb,

Next

/
Thumbnails
Contents