Irodalmi Szemle, 2017

2017/4 - SZOCIO - Juhász Tibor: "Szkepszissel és komolysággal". Beszélgetés Fekete Richárddal / SZOCIO

Hogy valaszolj aka kerdesedre is: apam uranbanyasz volt, sok brigadtarsat ismertem, a felesegem reven pedig eleg sok nyugdijas szenbanyaszt ismerek. Egyebkent meg szocpol-gyerek vagyok, nincsenek emlekeim az elozo rendszerbol, csak valami adaptalt nosztalgiat erzek kamaszkorom ota, ami a kozvetlen kornyezetem politikai es tarsadalmi megnyilatkozasai reven egesz egyszeruen belem ivodott. Ezzel az erzessel szerettem volna valamit kezdeni, valahol az intellektualis, illetve az erzekinek hivott kolteszet hataran, azt hiszem, ez jol peldazza a temaval kapcsolatos ketsegeimet is.

I Ha munka kozben nem is, munka elott es/vagy utan meg lathattad oket. Az egyik legmisztikusabb eleme a banyaszok eletformajanak a melysegbe valo leszallas, hiszen nagyon konnyen eszrevehetjiik a parhuzamot e kozott es az irodalom alvilagjarasi hagyomanya kozott. A koteteddel kapcsolatban egy konkret banyaszmitologiarol beszelhetiink, a foldalatti vagatokban bujkald bergman, az (), Szent Borbdla kezdetu banyaszima, alenti bajtarsiassag es afelszini baratsagok, valamint a kicsapongasba torkollo szabadidos tevekenysegek a banyaval szerves kapcsolatban allo, organikus kozossegre engednek kovetkeztetni. A koteted ennek a kozdssegnek a nekrologjakent, csaladi latleletekent is olvashato. A mar emlitett Urdnbanyaszok cimu konyvben a banyaszok meglehetosen romantizaltan jelennek meg. Szamos olyan szociografia van, amelynek szerzoje mintha nem tudna tartani a kello tavolsagot az altala vizsgalt problematol, es eltulozza, felnagyitja az altala gorcso ala vetett kozosseg bizonyos sajatossagait. A kerdesem az lenne, hogy te milyen hagyomanyhoz kepest es hogyan pozicionalod a Bdnyaidott Nevezheto-e a koteted peldaul lirai szociografianak? Vagy szocioliranak?

IA bajtarsiassagrol es a baratsagokrol csak annyit, hogy a magam reszerol a banyasz-kozeget a legkevesbe sem szerettem volna romantizalni. Az altalad organikusnak hivott kozosseg belso szervezodeset tekintve a messzemendkig maszkulin kozeg volt, rivalizalassal, tettlegesseggel, megalazo ritualekkal. Mikor erdekelni kezdett a tema, es meseltetni kezdtem apamat a melyseg mindennapjairol, vegyes erzeseim voltak, leven, hogy a csaladom mellett a grundon, illetve a fiitball-dltozoben szocializalodtam. A gyerekkori barataim egytol egyig mely, erzekeny emberek, ez viszont korantsem mondhato el a legtobb volt csapattarsamrol. Nem a kerdes elol akarok kiterni, csak tisztazni szeretnem, hogy kozvetett modon akarmennyire is kozegem a banyasz-kultura, ma mar a mikrotortenelmi elemeivel nagyon nehezen tudnek azonosulni. Nekroldgot egyebkent is szeretiink a „halottrol csak jot vagy semmit” elve alapjan olvasni, az en nekrologom viszont legalabbis ellentmondasos.

Ha mindenkeppen fogalmi kategoriat kell talalni, akkor a szocioliranal nekem sem jut eszembe pontosabb kifejezes, lirai szociografiakent viszont nehez lenne olvasni a konyvet, ennyire talan nem koncentralt a leiro jellege. Mivel a banyaszverseknek nem nagyon van hagyomanyuk, es a szubkulturalis temakat feldolgozo kolteszetnek sines tul sok iranya Magyarorszagon, ezert nehez lenne barmilyen szorosabb ertelemben vett irodalmi mintat talalni. 1985-ben egyebkent a Banyaipari Dolgozok Szakszervezete kiadott egy antologiat Kifor-