Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Szénási Zoltán: "Mi úgy mondjuk". A Nincstelenek jelentésrétegei a recepció tükrében (tanulmány) / SZOCIO
ko.29 A Nincstelenekbol ugyanis tobb olyan, tovabbi interpretacidt igenylo szoveghelyet is kiemelhetiink, melyben megfigyelheto hasonlo allegorizalo mozzanat. Polgar a fentebb mar targyalt identitasproblematikat a vizmetaforikaval es az emlekezes kerdeskorevel koti ossze. A kozossegi es egyeni onazonossag megalkothatatlansaganak lehet magyarazo allegoriaja ugyanis az dreg rabbi apa altal felidezett tortenete a regeny elejen a fold alatt futo folyokrol, a „bizonytalan talapzatrol”. A Nincstelenekrol irott kritikak kevesbe helyeztek eloterbe, bar, velemenyem szerint, a regenynek szinten kulcskerdese a szabadsag es rabsag kerdese. Mindez nemcsak a csaladnak az oket kirekeszto falukdzossegbdl valo kiszabadulasan keresztiil tematizalodik, hanem tortenelmi es tarsadalmi osszefuggesben is. A marcius 15-i iinnepsegek szdlamai, a Nemzeti dal jol ismert sorai es a parttitkar iinnepi beszede („Mar nem vagyunk rabok.” [51]) a csaladnak az anya szobeli reflexiojan es az apa helyzeten keresztiil erzekeltetett kozossegi poziciojaval kerul szembe, s talal magyarazo szoveghelyre az oszovetsegi kivonulastortenetben. Az egyeni szabadsag korlatozasakent jelenik meg az a falusi szokasrend, mely nemcsak a nyilvanos viselkedes szabalyrendszereit irja eld, hanem a - szinten metaforikusan is ertheto - almot, az almodas kepesseget is kioli a gyermekekbdl. A regeny allati letszint fele nyitott perspektivajaban valik allegoriava az a szovegresz, melyben a lancra vert kutyak orrat addig iitik kis veszszovel, amig azok fel nem adjak a remenytelen kiizdelmet, s vinnyogva vonulnak vissza vackaikba: „Ha nines mas, akkor a mancsai koze dugja be fejet. Mert osszeomlott. Mar tobbe soha nem lesz szabad. Mar hiaba engedik el. Csak felelmeben ugat. De retteg.” (311) A Nincstelenek allegorizalo mozzanatai koze sorolhatjuk a regeny alcimeben szereplo Mesijast is, akinek figuraja - ahogy Krupp Jozsef fogalmaz - „magaban hordozza a magyar videk tortenelmenek es mai valosaganak [...] a traumait es fesziiltsegeit. A falu tarsadalmanak peremen elo Mesijas szituaciojarol nemcsak beszedhibaja tanuskodik szinte jelkepkent, hanem az is, hogy rendre azzal bizzak meg a falubeliek, hogy kimerje a kerti illemhelyeket, amikor azok megtelnek.”30 A kereszteny Megvaltora torteno parodisztikus utalas, s a tobbszor eljatszott „Messiasvaras” a regeny - az identitasproblema mellett - masik alapkerdesere vilagit ra: megvalthato-e ez a nyomorusagos vilag? A Nincstelenek valasza erre a kerdesre, velemenyem szerint, nem egyertelmii. A Mar elment a Mesijas? kerdese a regeny mellekszerepldjere valo utalason till egyszerre irja koriil a messiasvaras remenyenek es kudarcanak lehetoseghorizontjat. Ezt az olvasoi tapasztalatot erositi meg Gorfol Balazs ertelmezese is: „A szereplok azaltal, hogy iiresen hagyjak vagy mindig masra vonatkoztatjak a »varni a messias« fordulatot, eppen arrol tanuskodnak, hogy 2 9 Polgar Aniko, Megalvadt folyok, Irodalmi Szemle, 2013/7, 88. 3 0 Krupp Jozsef, „Az emlekeink ne legyenek emlekeink”, Muut, 2013/39,65.
