Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Szénási Zoltán: "Mi úgy mondjuk". A Nincstelenek jelentésrétegei a recepció tükrében (tanulmány) / SZOCIO
a valaszt. Eppen ezert is tunik indokoltnak Deczki Saroltanak a regeny elbeszelesmodjara vonatkozo „skizofren narracio” terminusa, melynek okai - a fogalom pszichologiai eredetenel fogva - akar a traumafeldolgozas sikertelensegevel is magyarazhatok, s alighanem ezzel rokon az a megfigyeles is, mely a „nemi identitas ingatagsagara”27 vonatkozik. Az elso olvasasra is nyilvanvalo, hogy a gyermeknarrator lelkivilagat (s ezaltal a regeny hangulatat) ket tenyezo hatarozza meg: egyreszt sajat vilaganak percepcioja, azok az erzekelesek, melyek - szinte kivetel nelkiil - undort valtanak ki belole, masreszt a fent jelzett tarsadalmi hierarchiat mukodtetd gyulolet, agresszid es felelem tapasztalata. Az ezek altal preformalt gyermeki tudatban alkotodik meg egy alig elheto, alig elviselheto vilag kepzete, ahol a hierarchiaban alul levo mindig ki van szolgaltatva a felette allonak. Az erzeki tapasztalasnak erre a primer szintjere egy olyan absztrakcids szint epul, mely - ahogy arrol mar fentebb szinten szo volt - tulmutat a gyermeki tudat hatarain. A malnaval egyutt bekapott poloska, a sor vagy a biirok keserusege a tobbi ember iranti negativ erzelmek, a lelekben erzett keseruseg hasonlatai, a befdttesiivegben megddglott csigak vagy a baromfiudvaron egymast tepo csirkek az egyeni egzisztencialis helyzet es a falukozosseg szocialpszichologiai allapotanak parhuzamai lesznek. Tobb oldalrol is megkepzodik tehat a Nincstelenekben egy olyan kettoseg, mely az egyedi erzeki tapasztalatot egy magasabb absztrakcids szinten, a regenyben feltarulo lethelyzetekre vonatkoztatva gondolja ujra. Ez a narracios alapszerkezet osszefuggesben all a regenyben megfigyelhetd allegorizalo poetikai tendenciakkal. Kritikajaban Bazsanyi Sandor a Nincstelenek ket „onallegorikus jellegu szovegelemere” hivja fel a figyelmet: az egyik a regenynek sajatos gondolati ritmust add primszam-jatek, melynek tobbletjelenteset maga a narrator oldja fel mar a mu elso mondataiban: „Megyiink es hallgatunk. Huszonharom ev van kdzottunk. A huszonharmat nem lehet osztani. A huszonharom csak magaval oszthato. Meg eggyel. Ilyen magany van kdztunk.” (9) Mig a masik onertelmezd allegorikus motivum a regeny vegen megtalalt tervrajz, Bazsanyi szavaival „a nincstelenseg szukebb kozegeul szolgalo valosagos haz eszmei parja”.28 A tervrajzrol az idokozben kamassza erett narrator es az anya kozott zajlo parbeszed, ha nem is ad kozvetleniil annyira rogzitett jelentest, mint a primszamok eseteben, de jelzi a regenynek azt a prozapoetikai tendenciajat, mely a nyomorusagoskent abrazolt eletvalosag foie egy elvontabb, ontologiai-metafizikai jelentesszintet epit. „ A leghatasosabbak azok a kepek, amelyek nem tartalmaznak implicit utalast az allegorikus ertelmezes lehetosegere, am a regeny kontextusaba agyazva onmagukban is tobb lehetseges ertelmezesi melyreteget nyitnak meg” - allapitja meg kritikajaban Polgar Ani-2 1 Margocsy, i. m„ 10. 2 8 Bazsanyi Sandor, Duskal a nincsben, Alfold, 2014/5,105.
