Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Szénási Zoltán: "Mi úgy mondjuk". A Nincstelenek jelentésrétegei a recepció tükrében (tanulmány) / SZOCIO
kimondas es elhallgatas fesziiltsegeben tortenik, de mindez kiegesziil a kozosseget erinto tortenelmi traumakkal is: az Erdohatra vandorolt romanok es ruszinok kenyszeru nyelves vallasvaltasaval, s - hangsulyosan - a holokauszttal. A szemelyes traumak feldolgozasahoz, a traumatizalt eletszakaszhoz egy ujabb traumaelmelet szerint azonban - ahogy arra egy korabbi irasomban mar utaltam16 - nem feltetleniil a felejtes es a hallgatas aktusa tarsul, hanem eppen az emlekezet felerosodese, s bizonyos erzeki, multiszenzorikus teriiletek felerosodese. Ez utobbi is magyarazhatja peldaul a szaglas erzetenek kiemelt szerepet a Nincstelenek narraciojaban. A regeny legszembeotldbb narratologiai jegye az elbeszelo sajatos megformalddasa a regenyben, s eppen a gyermeknarrator szerepeltetese az a mozzanat, mely - Margocsy szerint - gyengiti a „szociologiai korrektseget”, s ezaltal a regeny szociografiakent valo olvasasat megkerdojelezi. Finom distinkciokkal elve allapitja meg: „Borbely konyve nem arrol szol, hogy milyen a falu, hanem arrol: milyen (lehet) a gyermekkor; nem arrol, hogyan el a falu, hanem arrol: hogyan hat a (ez a) falu egy gyermekre; nem arrol, hogy a falu es a szegenyseg kibirhatatlan, hanem arrol: a falu es szegenyseg koreben a gyermekkor kibirhatatlan.”17 A Nincstelenek a gyermekkor egy nagyjabol meghatarozhato szakaszat beszeli el a gyermek nezopontjabol, de ugy, hogy azon folyamatosan atilt a gyermeketol idegen, felnott tudat reflexioja is, igy - Deczki Sarolta szavaival - „skizofren narracio” jon letre, mely „hol valoban egy gyermekelbeszelot imital, hoi pedig egy erettebb szemelyiseg szemiivegen keresztul latjuk a vilagot.”18 Ez a kettoseg azert is lenyeges, mivel a narraciot uralo jelen ido a gyermekkor szinkron leirasaval belehelyezi olvasojat az eletkepek sorozataval abrazolt falusi miliobe,19 a felnott tudat refelexioi viszont idorol idore kiemelik ebbol az ido- es lethorizontbol, masfele ralatast kinalnak a regeny (es sajat erzelmeink) elsotetiilo vilagara. A gyermek (negativ) erzeki tapasztalatai altal megkepzodd fiktiv valosag foie pedig egy attol elidegenedett reflexios tudatszintet kepeznek. Szamos olyan reszlete van a regenynek, mely nem szarmazhat a hat-tiz ev koriili gyermek tudatabol,20 ilyen a szovegnek sajatos ritmust add primszamutalasok, a tajnyelvi fordulatokat beiktato vagy magyarazo „mi igy mondjuk” kezdetu kijelentesek, vagy a roman es ruszin csaladtorteneti narrativa. 1 6 Szenasi Zoltan, A peremlet elbeszelhetosege: Borbely Szilard Nincstelenek cimu regenyerol = Sz. Z., Orokkek egalatt: Tanulmanyok, Szombathely, Savaria University Press, 2016, 184. 1 7 Margocsy, i. m., 7. 1 8 Deczki Sarolta, Hallgat a falu, Uj Forras, 2014/4, 5. 1 9 Visy, i. m., 203. 2 0 Radnoti Sandor a roman osok bejovetelerol szolo tortenetrol allapitja meg ezt. ES-Kvartett, i. m.,2\.
