Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Szénási Zoltán: "Mi úgy mondjuk". A Nincstelenek jelentésrétegei a recepció tükrében (tanulmány) / SZOCIO
A falu tarsadalma szigoru rend szerint epul fel, ahierarchia tetejen areformatus magyarok allnak, alajuk tartoznak a „bekeriiltek”, a faluba betelepedett gorogkatolikus romanok es ruszinok, s a tarsadalom legaljan a ciganyok talalhatok. Ez a tarsadalmi hierarchia torteneti gyokeru, a falu tobbszazados, de lenyegeben elfelejtett vagy elhallgatott multjaban gyokerezik. Erre epul ra a kommunista diktatura altal kialakitott uj rend, melyben ahatalom „a tegnapi kizsakmanyoltake” (10) lett, amai uj urake, aparttagoke, akik sajat legitimitasukat a munkasmozgalmi nyelv ertelmetlene torzitott, referenda nelkuli frazisaival, vagy eppen - ertelmes ervek hijan - verbalis agresszioval igazoljak.21 Ha meg is jelenik a regenyben a magyar vagy a vilagtortenelemre valo utalas (a masodik vilaghaboru, Horthy, Sztalin es Rakosi, az ’56-os forradalom), a falu megis mintha megrekedt volna valami osi, tortenelmi idon kivuli allapotban, s ezt a kozosseg eletet iranyito megbonthatatlan szokasrend (peldaul a nok bltbzkodese, kendoviselete), vagy a babonak tovabbelese mutatja. Ezt a mikrotarsadalmi strukturat azonban valbjaban a gyulolet, a felelem es a fentrol lefele, egeszen az allatok szintjet idezo agresszio tartja ossze. A narrator csaladja is resze ennek a hierarchianak, de ki is log abbol, tobbszbrbs peremhelyzetben elnek, kirekesztettek a falukozossegen beliil: az egyik nagyapa Horthy hadseregenek tiszthelyettese, aki mindig nosztalgiaval emlegeti a kormanyzot, a masik nagyapa a szorgos foldvasarlasnak koszbnhetoen majdnem kulak lett, a csalad egyik agon ruszin, a masikon roman felmenokkel bir, gorogkatolikusok, akik a reformatus magyarok templomaba be sem tehetik a labukat. A gyermek sziilei a nagycsaladon beliil is periferiara szorulnak, mivel az apa tisztazatlan zsido szarmazasa miatt a nagyapa halala utan az apat testverei kitagadjak. Ezt a tarsadalmi peremhelyzetet fejezi ki a regeny terpoetikai szerkezete is, a tortenet kozponti helyszinet ado csaladi haz falun beliili elhelyezkedesevel s a kornyezet erzekletes abrazolasaval.22 A regenyvilag strukturajat lekepezi maga a nyelv is. Az „alarendelt nyelvet” Borbely Szilard eletmuveben vizsgalo Nemeth Zoltan ugy latja, hogy a Nincstelenekben egy olyan „perszonalis elbeszeloszituacio” jon letre, amelyben egymasra l'rodik az eletrajzi szerzo es a narrator figuraja, s ebben az osszefuggesben lesz lenyeges a nyelvjarasi kifejezesek szovegbe iktatasa, mely - mas kozegben - az „irodalmi vagy koznyelv alavetettje”-kent lesz az elbeszelt vilaghoz adekvat dialektus.23 A regenynek ez a vonatkozasa egyszerre zarja be a nyelvi tapasztalatkent artikulalodo falut sajat tajnyelvisegebe, es nyitja meg a maga massagaban egy „felsobb” nyelvi szint megjelenitesevel. 2 1 Pelda lehet erre az a jelenet, amikor az apa a kocsmaban szamon akarja kerni a teeszelnokot, hogy miert nem kap munkat (252-254.). 2 2 VlSY, i. m., 212-217. 2 3 Nemeth Zoltan, Az aldrendelt nyelve Borbely Szilard muveiben, Studia Litteraria, 2016/1-2,167.
