Irodalmi Szemle, 2017
2017/2 - KLASSZIKUS - Gyürky Katalin: Egy orosz utazó sajátosságai (Nyikolaj Mihajlovics Karamzin Egy orosz utazó levelei című kötetéről) / KLASSZIKUS
nagyobb szkepszissel viseltetik a forradalom iranyaban. A teljes tarsadalom joletet szolgald elveibe ugyanis vegkepp nem fer bele az, ami Parizs utcain az odaerkezesekor, 1790 aprilisaban mar tapasztalhato: az egyre kevesebb ember kezebe keriilo iranyitas a tobbseg akaratanak figyelembe vetele nelkiil. (Amelyrol tudjuk, hogy a kesobbiekben a jakobinus diktaturaba fog torkollni.) „Am ne gondoljak - olvashatjuk az egyik Parizsbol irt levelben ezzel kapcsolatban hogy az egesz nemzet reszt vett abban a tragediaban, amely mostansag Franciaorszagban lejatszodik. Alig egy szazadresze cselekszik csak; a tobbi nez, vitatkozik, sir vagy nevet, a tenyeret csapkodja vagy fiityul, mint a szinhazban! Akiknek nines vesztenivaldjuk, mereszek, mint a farkasok; azok, akik mindent elveszithetnek, felenkek, mint a nyulak; egyesek mindent el akarnak venni, masok meg akarnak valamit menteni.” (224.) Az utazo a francia nepakarat Altai megvalositott atalakitasok megkerdojelezodesevel meg inkabb szembesul, amikor azt tapasztalja, hogy „ [a] forradalom borzalmai eluztek Parizsbol a leggazdagabb lakokat; az eldkelo nemesseg idegen foldre tavozott, akik pedig itt maradtak, nagyreszt zart korben, barataik es rokonaik koreben elnek.” (222.) Az eddig idezett reszletek alapjan azt gondolhatnank, hogy a szerzo, Karamzin, es K monogrammal ellatott utazo hose, aki a szerzdvel azonos utvonalat jar be, teljes mertekben azonosithato egymassal. Hiszen ezekbol a fenti idezetekbol Karamzin eddig vazolt, a forradalomrol es az egyenldseg elverol vallott elkepzelesei koszonnek vissza. Csakhogy itt egy szentimentalis, a szerzonel joval erzelgosebb utazoval allunk szemben,5 mikozben az utazas soran az objektiv valosag megtapasztalasa epp a levelforma miatt osszekapcsolodik az utazo szubjektiv vilagaval. Az d erzekenysege - erzesei, benyomasai, hangulata - ranyomja a belyeget a latottakra es tapasztaltakra, illetve a latottak is hatnak az utazo erzelmeire. Az objektiv es szubjektiv vilag levelformaban torteno egyesitese persze onmagaban meg nem ujdonsag, hiszen Karamzin elott az angol Laurence Sterne az Erzelmes utazas cimu alkotasaban hasonldt vitt veghez. Csakhogy, amig Sterne vegkepp a hose, Yorick erzelmeinek engedte at az ut soran tapasztaltak megeleset, s mindent Yorick szemen keresztiil lattatott, addig Karamzin utazo hosebe onmagat is, a sajat tudasat, felkesziiltseget s szubjektumat is „becso- 5 „Karamzin nyelvezete szines, elvezetes, a legnagyobb forditoi kihivast eppen ezert az 6 stilusjegyeinek magyar nyelven valo visszaadasa jelentette, hiszen a ma emberetol a szentimentalizmus eleg tavol esik, marpedig ironk eppen ennek a mufajnak es stilusnak volt az egyik jelentos oroszorszagi kepviseloje” - olvashatjuk a fordito, Horvath Ivan kotethez irott eloszavaban. Am a kotetet olvasva racafolhatunk a fordito aggodalmara: a kozel negyszaz oldalas mu egyseges szinvonalon, a szentimentalis stilusjegyeket tokeletesen tiikrozo, ugyanakkor a mai olvasotol sem idegen szovegkent keriilt elenk, a jelentos forditoi teljesitmenynek koszonhetoen.
