Irodalmi Szemle, 2017
2017/2 - KLASSZIKUS - Gyürky Katalin: Egy orosz utazó sajátosságai (Nyikolaj Mihajlovics Karamzin Egy orosz utazó levelei című kötetéről) / KLASSZIKUS
dolkodasnak. A despotikus rendben a koztarsasagrol mint vagyott allamformarol gondolkodni szinte sikk volt a liberalis orosz nemesi kozegben, amelynek hangadoi Novikov es Kutuzov voltak. Karamzin az d koriikhoz tartozva ahhoz az utopisztikus elkepzeleshez kapcsolodott, amely elutasitotta a fennallo tarsadalmi rendet, am a forradalomtol tartva a szocialis konfliktusokbekes megoldasat kivanta, ehhez kereste a kiilbnbozd eszkozoket. A fiatal Karamzin szamara azonban egy ido utan az utopisztikus gondolkodasmod - szeleskoru olvasottsaganak koszonhetden - a Platon-fele idealis allammal kapcsolodott ossze. A Novikov-fele kortol vald tavolodasaval, s a francia forradalom kozelgo kirobbanasaval egy idoben Karamzin utopisztikus gondolkodas alatt mar a Platon-fele tarsadalmi rendet erti, amely - ahogy Lotman fogalmaz - „mindenki szamara biztositja a boldogsagot. Ez az a rend, amely allami jotetemenyeken es diktatorikus fegyelmen alapul. A koztarsasagot iranyito bolcsek szigoruan szabalyozzak a polgarok szemelyes eletet is, a muveszetek fejlodeset is, onkenyesen elvagva a karos jelensegeket az allamtol.”3 3 Lotman, i. m. Lotman, i. m. Ez az a sajatos, mind az orosz liberalisoketol, mind a nepszuverenitast hirdeto francia demokrataketdl eltero szilard elkepzeles, amellyel a fejeben Karamzin 1789 majusaban, tehat mindossze ket honappal a francia forradalom kirobbanasa elott kiilfoldre indul, hogy kozvetlen megfigyelojeve valjon a monarchia koztarsasagga alakulasa folyamatanak. S ebbol a szempontbol rendkiviil erdekes, hogy utjat nem a forrongo Franciaorszagban kezdi, hanem a koztarsasagra meg csak mint lehetseges jovore tekinto Porosz- es Szaszorszagban, illetve a koztarsasagi allamformat mar magaenak tudhato Svajcban. Am mikozben ezen orszagok tajait, embereit, muveszetet, szokasait terkepezi fel utazo hose szemen es szemelyen keresztiil (akinek a szemelyerol mint irodalomtorteneti fordulatot hozo alakrol a kesobbiekben meg fogok szdt ejteni), hozza is eljut a szabadsag, egyenloseg, testveriseg harmas jelszava, s a tovabbra is utopisztikus elveket valid szerzot ezekbol egyre inkabb az egyenloseg kerdeskore kezdi el foglalkoztatni. Lotman az egyenloseg elvevel kapcsolatos karamzini szellemi evoluciot igy foglalja ossze: „Hogyha a kulfoldi utja elott Karamzin a fiziokratak es Montesquieu gazdasagi liberalizmusanak a szellemeben hajlamos volt az egyenlotlenseg eszmejet igazolva latni, es a vagyoni kiilonbsegekben az ember termeszetes szabadsagat latni, akkor a forradalom evei alatt mindinkabb az egyenloseg eszmeje kezdte vonzani. Azonban erdekes ennek az egyenlosegnek a termeszete: egyenloseg alatt Karamzin olyan eroszakos korlatozast ert, amely szigoru torvenyeket rd a gazdasagi rendszerre. A Platon-fele koztarsasagi rend szellemeben Karamzin egyenloseg alatt nem sajatos gazdasagi rendet, hanem a gazdasag erkolcsdk altali elnyomasat erti.”4
