Irodalmi Szemle, 2017
2017/2 - KLASSZIKUS - Fekete Norbert: Kölcsey Ferenc névhasználatának ismeretelméleti háttere (tanulmány) / KLASSZIKUS
gabol kikapva el”.32 Ebben a helyzetben a poeta maga is a vallasalapitohoz hasonld, aki a fantazia es az erzes segitsegevel kozelebb viheti a befogadot az ontologiai kerdesek megvalaszolasanak lehetosegehez, amivel egyuttal megvalosulhat a nyugalmi lelkiallapot is. Mindebbol jol lathato a Mohacsban szereplo „a’ magaet roszabbnak nem hive” kitetel is, ami arra utal, hogy Kolcsey sajat meggydzodese szerint inkabb a kb ltd, vagyis az abrandozo fele hajlik. Osszessegeben ertekezesei kapcsan egy ujabb pozicio felvetele izgalmas kihivasnak bizonyulhatott szamara, de lenyegeben nem befolyasolhatta sajat hitet.33 Az egyes kerdesek eseteben azonban tobb ismeretelmeleti pozicio felvetelere tett kiserletet, es ezekbol a racio szempontjabol nem kielegitoen bizonyithato nezopontokbol fogalmazta meg egyreszt sajat allaspontjat, masreszt az ettol kulbnbbzd, lehetseges es legitim velemenyeket. Egesz eletmuve soran foglalkoztatta ez a problema, ezert gyakran iitkdztetett ellentetes nezopontokat ertekezd- es szepprozajaban, valamint kolteszeteben egyarant.34 Ez magaval hozta szemelyisegenek megsokszorozasat, amelyhez sziiksege volt az alnevhasznalatra. NEVHASZNALAT AZ I SMERETELMELET TUKREBEN Az ujabb pozicio felvetelenek lehetosege Kolcseyt arra sarkallta, hogy ne utasitsa el Szemere a Tdredekek kapcsan felmeriiit kereset. Kolcsey elso valaszaban csak romancai onrecenzidjat vallalta, ugyanakkor a cikk bnbiralatatol elhatarolodott, mert egyreszt tartott a cenzortol, masreszt el akarta keriilni, hogy a diskurzusba - a nyelvujitas vitaihoz hasonloan’’ - felkeszuletlen es felingerelt vitapartnerek kapcsolodjanak be. Ebben a szituacidban a „[c]siklandos [...] targy ‘s a’ recensio” valoban „csak roszat okozhatfott]” volna.36 A kritika elkeszitesehez vegiil megis kedvet kapott, hiszen mint irja: „a’ Recensio nem lenne kevesbbe interessant, mint maga a’ munka”.’ A biralat megirasanak belso kenyszere Kolcseyt nevhasznalatanak atgondolasara dsztonozte. 1823-ban meg sajat nevevel ellatva kuldte Szemerenek a Toredekek eredeti szoveget, es annak nyomtatasban valo kozleset az o iteletere bizta, azzal a megkotessel, hogy a lehetseges fogadtatasrol titokban erdeklodjon. Leveleben csak a tanulmany szigndzasarol tett emlitest, igy az nem vilagos, hogy a kesziilo onrecenziot mikeppen irta volna ala.38 A ket barat kovetkezd levelei tajekoztatnak arrol, hogy Kolcsey komoly elokesziileteket tett az onrecenzid elkeszitesere, de vegiil 3 2 Ud., Gorog filozofia, i. m., 1076; Uo., Nemzeti hagyomanyok, i. m., 491-492, 494. 3 3 Uo., Mohacs, i. m., 34; Stanley Fish, Bizonyitds vagy meggyozes: a kritikai tevekenyseg ket modellje, ford. Beck Andras = Az irodalom elmeletei, III, szerk. Thomka Beata, Pecs, Jelenkor Kiadd, 1997, 5-26. 3 4 Kolcsey Ferenc, A’ferj-dlo = Ud, Szepprozai muvek, s. a. r. Szilagyi Marton, Bp., Universitas, 1998 (Kolcsey Ferenc Minden Munkai), 43-52; Ud, A gyilkos anya = Uo., 53-63; Ud, A vadaszlak = Uo., 64-91; Ud, Vanitatum vanitas = Ud, Versek es versforditasok, s. a. r. Szabo G. Zoltan, Bp., Universitas, 2001 (Kolcsey Ferenc Minden Munkai), 116-118; Ud, Zrinyi’ eneke = Uo., 157-158; Ud, Zrinyi’ masodik eneke = Uo., 176-177. 3 5 Kolcsey Kazinczy Ferenchez, 1817. jun. 11. = Kolcsey Ferenc, Levelezes I, (1808-1818), s. a. r. Szabo G. Zoltan, Bp., Universitas, 2005 (Kolcsey Ferenc Minden Munkai), 567-568. 3 6 Kolcsey Szemerehez, 1823. apr. 6. = Kolcsey, Levelezes II..., i. m., 49. 3 1 Kolcsey Szemerehez, 1823. apr. kozepen = Uo., 54. 3 8 Kolcsey Szemerehez 1823. apr. kozepen = Uo., 53-54.
