Irodalmi Szemle, 2017
2017/2 - KLASSZIKUS - Fekete Norbert: Kölcsey Ferenc névhasználatának ismeretelméleti háttere (tanulmány) / KLASSZIKUS
ami egyenesen szkepszishez vezet.25 A Toredekekben Pierre Bayle metaforajaval elve a filozofiat olyan „nagyon emesztd porokhoz” hasonlitja, amelyek „a sebben elromlott hust megemesztven, az elevenig ragnak magokat, emesztenek a csontot, s a veldkig hatnanak”. A filozofiai kerdesek felvetese soran folyamatosan a vegtelen regresszus problemajaba iitkozik, es igy bar „megcafolja eloszer a tevelygest, de itt meg nem all, hanem az igaz ellen indul, s ha fantaziaja szerint engedjiik cselekedni, oly messze megyen, hoi nem tudja tobbe, hoi van, nem tudja tobbe, hoi nyugodjek meg”.26 Mindebbol az kovetkezik, hogy Kolcsey szerint vallas es filozofia koziil csak az elobbi teremthet ertekminoseggel biro, megnyugtato vilagkepet, mig az utobbi erre keptelen, es gyakorlatilag elteved a kerdesei megvalaszolasa soran. Az Iskola es vildgban igy ir errol a problemarol: „[h]a minden systemakat megvetimk, drok bizonytalansag, s tudatlansagunk kinzo ertelme lesz hoherunk: ha valamellyiket elfogadjuk, bizonyossagunk’ kutfeje ugy sem lesz egyeb mint tudatlansag”.27 Joi lathato, hogy a filozofus, a hideg vizsgalo a bolcselet segitsegevel nem juthat el az igazsaghoz, ahogyan a vallasi tanfto, vallasalapito sem. Ez utobbi azonban „az istenseg s az istenseghez kottetett ideak[at]”, amelyeket „ezerfelekeppen megcsonkitott, kitoldozott, s onmagaval ellenkezesbe jott hagyomanyok” alkotnak, „tisztito es formaid kezek ala vette”, es ezekbol igyekszik „[m]egfoghatova tenni egy felso valosagnak letelet”. A vallasalapito a hagyomany kiilonbozo reszeibol kepes egy ujabb hitrendszert letrehozni, ami eppen ugy igazolhatatlan, de o ettol fuggetlenul tud hinni az alapanyagkent hasznalt tradicionak, mert kozben „vagy felette vagy kiviile volt a filozofiai ketelkedo vizsgalatnak”. A szkepszis figyelmen kiviil hagyasaval pedig meg tudja valdsitani a „[h]it es belso nyugalom”, azaz a vallas alapveto celjait.28 A religio Kolcsey gondolkodasaban nem a filozofiai vizsgalddashoz fekszik kozel, hanem sokkal inkabb a kolteszethez.29 Ez szinten jelentos gondolkodasaban, mert ahogyan az Iskola es vildgban levezette, a „szep mestersegekben elo ember” is azok koze tartozik, aki tevekenysegevel eljuthat a nyugalom allapotaba.30 A kolto, az abrandozo az, aki a kolteszet segitsegevel kepes lehet eljuttatni a befogadot a vallasoshoz hasonlo nyugalmi allapotba, amit a filozofiai vizsgalodas nem tud elerni.31 A poeta szamara a „lelkesedes pillantatiban” a fantazia es az erzes segitsegevel „sotettisztaban, homalyon altalsugarzo gloria kozt tetszik fel a termeszet”. Nem allitja azt, hogy a kolto hozzafer valamilyen igazsaghoz, munkajat sokkal inkabb csak „sejditesi borongas kozt” vegzi. Amig a Toredekekben a vallasalapito celjanak azt tartja, hogy megfoghatova tegye a transzcendens szferat, addig a Nemzeti hagyomanyokban a koltovel kapcsolatban mar maskepp fogalmaz. A poeta ihletett allapota gyakorlatilag hasonlo a „fejleni kezdo fiatalka lelekfhez]”, aki azonban az ido elorehaladtaval (ahogyan az egesz nepek es nemzetek is) fokozatosan elvesziti a fantazia teremto kepesseget, hogy belepve a ferfikorba ennek helyet a racionalis gondolkodasnak adja at. A kolto ez alol kivetel, mert o ihletett allapotaban ferfikoraban is a „tapasztalas nyomvaszto vila-2 5 Kolcsey, Gbrogfilozofia, i. m., 999; Uo., Toredekek..., i. m., 1077-1078. 2 6 Uo., 1069. 2 7 Ud., [Iskola es vilag] = Uo., Erkolcsi beszedek..., i. m., 9. 2 8 Kolcsey, Toredekek..., i. m., 1076-1077. 2 9 S. Varga Pal, A nemzeti kolteszet csarnokai: A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a XIX. szazadi magyar irodalomtorteneti gondolkodasban, Bp., Balassi Kiado, 2005,420. 3 0 Kolcsey, [Iskola es vilag], i. m., 9-10. 3 1 S. Varga Pal, A „hideg, vizsgalo esz” s a „szeretettel tolt sziv” tudomanya: Ismeretelmeleti pozlciok Kolcsey Ferencgondolkodasaban = Mesterek, tanitvdnyok: Unnepi tanulmanykotet a hetveneves Csetri Lajos tiszteletere, szerk. Szajbely Mihaly, Bp., Magvetd Kiado, 1999,304-305; Kolcsey Ferenc, Nemzeti hagyomanyok = Ud. (kwps rm'ivpi ivn
