Irodalmi Szemle, 2017
2017/2 - KLASSZIKUS - Fekete Norbert: Kölcsey Ferenc névhasználatának ismeretelméleti háttere (tanulmány) / KLASSZIKUS
vel megvivni, azonban ha allitasai a tisztabb izlesnek regulajival ellenkezni nem fognak, nem leszen oka hogy akarki elott is megpiruljon.” [Kiemeles tolem. - F. N.J20 Jol lathato, hogy ebben az esetben „a’ tisztabb izles regulajival” atitatott nezopontbol megfogalmazott iteletrol van szo, igy a szoveg csak ebbol a latoszogbol nezve kivan ervenyes lenni. A feltetelesseg alkalmazasa logikailag nem zarta ki azt, hogy az adott problemat mas, az ovetol eltero nezopontokbol is meg lehet vizsgalni.21 Mindebbol kovetkezik, hogy lehetsegesnek tartotta mas latoszdgek letet is, amelyeket elviekben egyenrangunak tartott egymassal. Ezt hangsulyozza a Mohacsban a kovetkezdkepen: „[m]inden ember sajat szemtivegevel nezi a’ vilagot; s ki tudna meghatarozni, ki tart jobb szemiiveget? A vizsgalo e, vagy az abrandozo? Legyen, mint akar. Az abrandozo legalabb a’ magaet roszabbnak nem hive”.22 Lathato, hogy Kolcsey alapveto attitudjehez hozzatartozott a szkepszissel valo folyamatos szembenezes, ami soran markansan kiallt sajat hite mellett. Az abrandozo nezopontjat ugyanannyira legitimnek es vedhetonek tartotta, mint a tobbit, ami lehetove tette szamara az ismeretelmeleti szkepszis mellett az offenziv megnyilatkozas lehetoseget, sot kotelesseget is. A /Vfo/idcsban feltuno nezopontok gyakorlatilag megfeleltethetoek a megismeres eltero modozatainak23 , amelyek fontos szerephez jutottak Kolcsey ismeretelmeleti irasaiban. Ezeket a modszereket vizsgalta a Gorog filozofia es a Toredekek a valldsrol cimu tanulmanyaiban, amelyek szerint a vallas es a bdlcselet targya „eredetikeppen” ugyanaz: „Isten, vilag, lelek, erkolcsiseg, boldogsag”. A fd kulonbseget abban latta, hogy a feltett kerdesek kapcsan a „religio benniinket megnyugtatni, a filozofia pedig megelegiteni torekszik”.24 Vegiil a vallalhatonak gondolt allitasok a filozofiaban eppen ugy a hitre tamaszkodnak, mint a vallasban, mivel a maga altal megfogalmazott problemakat keptelen megvalaszolni, 2 0 Uo, Csokonai VitezMihdly’munkajinak kritikai megiteltetesek = Uo, Irodalmi kritik.dk . i. m., 39. 2 1 Gyapay, A bird.,.,i. m., 373. 2 2 Uo, Mohacs = Uo, Erkolcsi beszedek. ..,i. tn., 34. 2 3 S. Varga Pal, A »hideg, vizsgalo esz” s a „szeretettel tolt sziv” tudomanya: Ismeretelmeleti poziciok Kolcsey Ferencgondolkoddsaban = Mesterek, tanitvdnyok: Unnepi tanulmanykotet a hetveneves Csetri Lajos tiszteletere, szerk. Szajbely Mihaly, Bp., Magvetd, 1999, 283. 2 4 Uo., Gordgfilozofia, i. m., 998. Folottebb erdekes a megnyugtat „[ejszkozli, hogy valakinek haborodott kedelye megnyugodjek, kuldnosen, hogy felelme, ketkedese, haragja megszunjek” (CzF, IV/1, 325.), illetve a megelegit „[e]szkdzi, hogy valaki megelegedjek, hogy tobbet ne kivanjon” szavak hasznalata (CzF, IV/1, 204-205.). Az utobbi kapcsan a szotar a megelegszik szohoz igazit minket: „kedelye oly allapotban van, melynel fogva kiilonos vagyai, kivansagai nincsenek, s jelen helyzeteben teljesen megnyugszik, am. jol lakik” (CzF, IV/1, 205.). A Magyar Irodalmi es Koznyelv Nagyszotaranak korpusza/ Magyar Torteneti Korpusz (http://www.nytud.hu/hhc/ - 2015. aug. 16.) 18-19. szazadi peldai is leginkabb ezt a fizikai dimenzidt emelik ki. Ezek szerint a vallas alelket csendesiti le, mig a filozofia sokkal inkabb fizikai ertelemben probal megnyugtatni.
