Irodalmi Szemle, 2017

2017/2 - KLASSZIKUS - Fekete Norbert: Kölcsey Ferenc névhasználatának ismeretelméleti háttere (tanulmány) / KLASSZIKUS

es szokasok itt ott elhomalyositjak”.11

Kritikuskent iteleteit az emlitett, nem tapasztalaton alapulo eszleles alapjan mondja ki, ellenben kritikaelmelet-irdkent az egyetemi principiumok es az egyeni meghatarozottsagok kozotti ellentetet igyekszik feloldani.11

12

Mivel szerinte a „szep [...] minden kor, hely es eghajlat embereiben egyforma alapvonasokkal timddkldtt. Kovetkezik, hogy az, aki ajozan izles magvait kebleben hordja [...] nyomos studium altal kifejtven, keszithet maganak bizonyos egyetemi, de szemelyisegi sajatsagok s szokasba ment formak altal felre nem vezetett merteket, amit sajat es idegen muvekre csalddas felelme nelkiil alkalmaztathat”.13

Kolcsey kritikaelmeleteben tehat egyertelmiien feltetelezte egy „egyetemi ertekii alapokon epult” kritika megvaldsitasanak lehetoseget.14

Ez ugy lehetseges szerinte, hogy a recenzens kritikusi tevekenysege soran a „genie-munkak[bol]” hoz letre egy kanont, amely alapjan kepes kinyerni az esztetikai szabalyokat, amelyek nem a „[k]ritikusnak agyabol, hanem a termeszetbol” szarmaznak.15

11 Uo., 661.

1 2 Gyapay, i. m., 132.

1 3 Kolcsey, Kritika, i. m., 682.

14 Uo., 662.

1 5 Kolcsey Ferenc, Jegyzetek a’Kritikarol es Poesisrol = Uo, Irodalmi kritikak.,.,i. tn., 33.

1 6 Kolcsey Ferenc, Gorog filozofia = Uo Osszes muvei, i. m., 1010.

1 7 S. Varga Pal, Esz es hit: Adalekok a 18-19. szazad forduldjdnak vallasbolcseleti vitajahoz = Uo, Az ujraszott halo: Kulturdlis mintdzatok szerepe a felvildgosodds utdni magyar irodalomban, Bp., Racio, 2014, 117-118.

1 8 S. Varga Pal, A Vanitatum vanitas es a Nemzeti hagyomanyok = Uo, Az ujraszott halo: Kulturdlis mintdzatok szerepe a felvildgosodds utdni magyar irodalomban, Bp., Racio, 2014, 150-151.

1 9 Gyapay Laszlo, A bird, a kertesz es a kritikus: Metaforak Kolcsey kritikai irasaiban = Szinjatek-kolteszet: Tanulmdnyok a nyolcvaneves Kilian Istvan tiszteletere, szerk. Czibula Katalin, Demeter Julia, Pinter Maria Zsuzsanna, Bp.-Nagyvarad, Partium-Protea Egyesulet-reciti, 2013,374.

„Valahanyszor az ember a vilag eredeterol s az istensegrol tanakodott: mindanynyiszor, habar homalyosan, habar nem tudva is sajat magabol indula ki. Vilageredetet nyomozott, hogy abban onndn szarmazasat feltalalhassa; istensegrol ohajtott ismeretet, hogy benne tulajdon sorsanak vezeret imadnia lehessen.” - irja a Gdrog filozofiaban, ami jol mutatja, hogy a purrhonizmus kovetkezteben fellepo ismeretelmeleti bizonytalansag hatasara kijelenteseit csak a sajat nezopontjabol megfogalmazva tarthatta legitimnek.16

Ismeretelmeleteben az ember „eleve dnmaga letebol kiindulva” kerdez ra azokra a problemakra, amelyekre valaszt kivan kapni.17

Kolcsey figyelembe veszi a gondolkodas korlatait, es az ismeretelmeleti megfontolasainak kozeppontjaba a homo mensura, vagyis minden dolog merteke az ember, latoszdget allitja.18

Pontosan ezert fogalmazta meg recenzioiban kozolt iteleteit egy bizonyos nezopontbol es felteteles mondatokban.19

Ezt peldazza a Csokonairol irt kritika kovetkezo reszlete is: „[a]zon Aesthetikus, ki Csfokonaijrol szoll, kenytelen a nagyobb publicum’ ertelme-