Irodalmi Szemle, 2017

2017/2 - KLASSZIKUS - Papp Dénes: Betűfalak, szókapuk. Babits Mihály: A gólyakalifa (tanulmány) / KLASSZIKUS

Amikor Terry Eagleton a pszichoanallzist vizsgalja, megallapitja, hogy a tudattalanhoz a legfobb, a „kiralyi ut” az almokon at vezet, melyek szimbolikus szovegekkent is felfog­­hatok, amennyiben nyelvi kepekkel, nyelvi kepszeruseggel tarsitjuk azokat. Beszel arrol, hogy Jacques Lacan, francia pszichoanalitikus, freudista teoretikus a tudattalant pont ezert a nyelvhez hasonloan strukturaltnak tekinti, igy juthatunk arra a felismeresre, hogy a tudattalan nem „bennunk” van, hanem rajtunk „kivul”, leginkabb azonban „kdzdt­­tunk”, hasonlo modon, mint egyeb viszonyaink.13 Feltund jelenseg, hogy mindket foszereplo mohon vonzodik az irott szohoz, es en­­nek folyamatosan hangot is ad. Elemer intellektualis kalandorkent - „Nagyon szerettem a kdnyveket. Erteni akartam mindent, tudni mindent, bejarast biztositani az eszemnek mindenhova. Es megvetettem a tobbieket, akiknek ilyen vagyaik nem voltak.”14 A dijnok megvaltast kereso modjara; igy hangzik peldaul egyik mondata a konyvkirakat elott - „Egy tag vilagot sejtettem az iiveg es a betuk mogott, az en igazi vilagomat, amelybe most nem tudok visszaterni.”15 Aztan kesobb ugyand - „butan szedtem magamba a merges, olcsd, megdlo betut”, majd ugyanott - „es en olvastam, olvastam, es kerestem a betuk mogott a masik, a kineses, az igazi enemet.”16 A regenybeli oneletiro nemikepp uralkodd szerepe a szavakban rejlik, amelyek a min­­denkori masik eletet kepviselik. Tabory masik enjere ebred, amikor elalszik, ha pedig sajatjara riad fol, irni kezd, ujra almodva az egeszet. Az iras szituacioja altal az alom-eb­­renlet oppozicioja csak elesit es folyamatossa tesz egyfajta eberseget es eberletet, ezert valamelyest kepes a ket letformat egyiittesen legalizalni, az elet teljessegenek neveben. Hamvas Belatol pedig tudjuk, hogy az ember akkor kezdett el irni, amikor az elet teljesse­­ge mar hianyzott.17 Sem Elemer, sem a dijnok nines a helyen, egymasrol tudva, egymasra hatva rohannak vegzetiik fele, a vagyott talalkozas iranyaba, mely vegiil a halalban, az ujabb ebredesben, vagy ujabb alomban valik valora. Egy elet, amikor az ember el, es egy masik elet, amit ir. A dijnok Elemert olvasna, mikozben Elemer a dijnokot irja, papirra olvassa azt, amit ir; ily modon elso lesz az olvasok kozott. „Az en masodik enem tortenete az elfeledett szavak tortenete”18 - irja Tabory, mint­­egy emlekeztetoul. A gdlyakalifa alakmasainak intenzitasa tiikorreflex modjara tartja meg a ket testben az egy lelket, mely momentum virtuozitasa abban all, hogy vagy Ele­mer, vagy a dijnok alapvetoen mindig ebren van, igy a tuz soha nem alszik ki, egeszen a feloldo es elemeld lezarasig, ahol a ketto felolvad az egyben, a kettosseg az egysegben. Mind Elemer, mind a dijnok elete egymast kolcsdnbsen vonzza es igenyli, hiszen kezdet­­tol dsszetartozok, kozos tragediajuk pedig a teljes elet helyreallitasanak kudarca. Ennek 1 3 Terry Eagleton, A fenomenologiatol a pszichoanalizisig, Bp., Helikon, 2000,138-150. 1 4 Babits, i.m., 7. 1 5 Babits, i.m., 66. 16 Babits, i.m., 109. 1 7 Hamvas Bela, Az iras platonizmusa = Uo, A lathatatlan tortenet, Sziget, szerk. Dul Antal, Bp„ Medio, 2000 (Hamvas Bela muvei 18), 281. 18 Babits, i.m., 98.

Next

/
Thumbnails
Contents