Irodalmi Szemle, 2017

2017/2 - KLASSZIKUS - Papp Dénes: Betűfalak, szókapuk. Babits Mihály: A gólyakalifa (tanulmány) / KLASSZIKUS

felismerese kepezi meg a kozos vegzet regenybeli eloerzetet - „ A felelem, a remeges szallt uj vendegkent mindket eletembe.”19

19 Babits,/.m., 131.

2 0 Rene Wellek, Austin Warren, Az irodalom elmelete, Bp., Osiris, 2002, 83.

2 1 Jose Ortega y Gasset, A kifejezes mint kozmikus jelenseg = Uo, Tdjak es emberek, Mariabesnyo-Goddllo, Attraktor, 2008, 117.

2 2 Oswald Spengler, A Nyugat alkonya II., Bp., Europa, 1994, 210.

2 3 Platon, i.m., 76.

2 4 Emile Michel Cioran, A regenyen till = Ud, Egy kifulladt civilizdciorol, Bp., Nagyvilag, 1998, 26.

Meg Rene Wellek es Austin Warren, a misztifikacioktdl igencsak tartozkodo szerzoparos is kenytelen volt megallapitani, hogy a muveszben megmaradt es kifejlodott az emberi fajnak egy osi vonasa: erzi, sot latja gondolatait.20

Az iro leny helyzete eleven, leirt szavai viszont elettelenek, megis hatasuk van az eletre, a homo scriptor alapallasa tehat eleve kettos, mert szerepe hatarleny szerep, egyik vilagaban sem lehet teljesen jelen, akarcsak Elemer es a dijnok. Az irott es a beszelt vilag otthontalansagaban bolyongva keptelen meghatarozni onmagat. Ortega szavaival elve, a kifejezesben a kifejezd - spontan modon - folyton felaldozza magat a kifejezettnek, hagyja, hogy keresztiilhatoljon rajta, mert szamara a let voltakeppen abban van, hogy atadja a helyet valami masnak.21

*

Tabory Elemernek leteleme a kettosseg, elvalaszthatatlan tole, ahogy irotol az iras, ezert lehetseges csak a halalban valo egyesiiles, az osi aktus, melyben a teremtett lelek a teremtovel hal, es viszont. Viszonyuk olyan szimbidzis, mely erzekletesen szemlelteti alkoto es mu kapcsolatat, ahol az alkoto pusztan annyiban alkotja muvet, amennyiben muve muveli alkotojat. Oswald Spengler szerint az iras egeszen uj nyelvfajta, es az emberi eberletkapcsolatok teljes megvaltozasat jelenti, mivel megszabaditja oket a jelen kenyszeretol.21

Esetiinkben ez olyannyira igaz, hogy szereploink kenyszeresen menekulnek a jelen karmaibol, de nem a multba, nem a jovobe, hanem egy masik jelenbe, egy masik eletbe. Mindketten egymas megszallottai lesznek, kotelekuk fojtova valik, letjogosultsaguk utolagossa, mert azt csak a kozos halalban (a masik, kozos eletben) nyerik el.

Platon ota tudjuk, hogy a szo hatalma: lelekvezetes.23

Tabory Elemer ketsegbeeseseben ragad tollat, azert ragad tollat, mert a dijnok a Szo megvalto erejeben bizik, mig Elemer a szavakba gorcsdsen kapaszkodik, igy az egy lelek ket teste az irasban talalkozik, egy harmadik testben, mely meghalni nem, de olni kepes. Marad tehat a szoveg, Tabory Elemer oneletirasa, es egy utolso csavar, Az iro levele, egy appendix, mely a vegso tavolito mozzanat, hiszen az iro szemelye, a rejtelyes halalesetrol beszamolo, az objektivnak tuno, bizalmaskodo kdzremukodd, egy affele „minden leben kanal”, akinek megjelenese, keveske, de annal jelentosebb szerepe mar-mar Emile Ciorant idezi, miszerint mar nem a mu szamit, hanem a muvet megelozd vagy koveto magyarazo jegyzet.24

Mint amilyen ez is.