Irodalmi Szemle, 2017
2017/2 - KLASSZIKUS - Papp Dénes: Betűfalak, szókapuk. Babits Mihály: A gólyakalifa (tanulmány) / KLASSZIKUS
PAPP DENES BETUFALAK, SZOKAPUK BABITS MIHALY: A GOLYAKALIFA „minden szo uj korlatot teremt” (Babits Mihaly: Hadjarat a semmibe) Babits Mihaly elso regenye, A golyakalifa, elsokent a Nyugat folyoiratban jelent meg 1913-ban, azota tucatnal tobbszor kdnyvben is napvilagot latott, szamos nyelvre leforditottak, film kesziilt beldle, szinre vittek es nem mellesleg eddig igencsak sokfele olvasatot gerjesztett es birt el egyszerre.1 A tortenet elsore leginkabb a szemelyiseghasadas es szemelyiseg-megkettdzes feldolgozasakent tiinik fel egy uri fiu (Tabory Elemer) es egy iparostanonc (kesobb dijnok) eletenek kiilonos kapcsolata reven. A szoveg stilusa magabiztosan kezeli a lelektani es detektivregenyek sajatos eszkoztarat, azonban joval tobb ezeknel. Nehany ide vonatkozd mondat a hatvanas evek vegerol tomdren, ugyanakkor aranytarto erzekkel szol - „Babits prozai kiserleteiben a legmagasabb igeny jelentkezik. A magyar vers megujitoja a magyar epika utjain is ismeretlen csapasokat vag. [...] A Golyakalifa uj vilagot hodit idegenbol: a frissen felfedezett, modern lelektan kiilonos fantaziavilagat erzekiti tortenette, cselekmennye. Szokatlan es meresz kiserletbe fog, alom es valosag izeit vegyiti, orszaghatarainak sorompojat emeli fel.”1 2 1 Nehany kapcsolodd tanulmany: Babics Andrea, A golyakalifa nehany szerkezeti sajatossaga, Irodalomtortenet, 1992/1, 40-55.; Eder Zoltan, Orsolya meseje Babits „Golyakalifa” c. regenyeben, Irodalomismeret, 1997/4, 97-101.; Ronay Laszlo, A golyakalifa: Babits, Bergson, Freud, Irodalomtortenet, 1984/3, 666-676.; Torok Lajos, A golyakalifa alma (Babits Mihaly: A golyakalifa) = „egy csonk maradhat”. Tanulmanyok az 1920-as evek magyar irodalmarol, szerk. Hansagi Agnes, Hermann Zoltan, Horvath Csaba, Szitar Katalin, Torok Lajos, Bp., Racio Kiado, 2004, 78-85. 2 Ungvari Tamas, A regenytro Babits = Uo, Ikaruszfiai, Bp., Szepirodalmi, 1970, 283. 3 Szavai Janos, A fantasztikum mint a valosdgprovokdeioja, Alfold, 2004/10, 42. Babits konyve latszolag abban a pillanatban alibi jelleget olt, amikor meditacios objektumnak nevezziik ki, hogy ilyen modon megkepezhessiik tulajdonkeppeni targyunkat, melynek indito momentuma Szavai Janos egyik eszrevetele a regennyel kapcsolatban, miszerint jelentos szerepet jatszik a kdnyvben „a Szo, mint metafora, a Szo, mint mtikodd ero”.3 Talan pontosabb, ha a tovabbiakban irott szorol beszeliink (trunk). Szokratesz egyiptomi torteneteben, melyet Phaidrosznak mesel, Theuth elmondja, hogy az iras, melyet o talalt fel, bolcsebbe es tartosabb emlekezetuve teszi majd az egyiptomiakat, igy tehat az iras az emlekezet es a tudomany varazseszkoze. Thamusz kiraly viszont, akinek Theuth tobb mas talalmanyaval egyiitt az irast bemutatja, egeszen maskent velekedik. Ugy gondolja, az iras eppen feledest fog oltani azoic lelkebe, akik megtanuljak, mert nem gyakoroljak emlekezotehetsegiiket - az irasban bizakodva ugyanis kiviilrdl, idegen jelek segitsegevel, nem pedig beliilrol,
