Irodalmi Szemle, 2017
2017/2 - KLASSZIKUS - Publius Papinius Statius: Achilles ifjúsága (Részlet az eposz első énekéből, Csehy Zoltán fordítása) / KLASSZIKUS
PARIS ELRABOLTA HELENET, KITOR A TROJAI HABORU. THETIS AGGODALMAI. Oebalus partrol kihajozott egykor a dardan pasztor s ovatlan Spartat kirabolta cselevel. Anyja sotet remalmat zarta magaba jovdje, s ment is a bun utjan, hoi Hellet nyelte a viz el: tengeri nimfa ma o, gyulolt habokat regulaz meg. Thetis a tiikros viz melyen (mert nem csal a joslat!) remiilten meglatta a harcba menok evezdit. Menten folserkent hullampalotaja olebol, s ment is a noverekkel: Phrixos szuk szorosan at usztak a testver istennok, mar-mar be se fertek. Thetis folszantotta az art s kibukott levegozni: „Engem tamad a gyaszos flotta, jaj, ellenem indul! Ertem az intest mar, igazat szolt Proteus ajka! Uj asszonyt visz most Bellona hajon Priamushoz egnek emelt faklyakkal: latom az egei es ion tengert telve hajoval, s ez nem eleg, Gorogorszag fennhejazo Atreidakkal tarsul a harchoz, s Achillest, fiamat keresik fdldon, vizen, o meg - onkent csatlakozik! Mert valasztottam a zordon Pelion-ormot bolcsonek s nevelonek a barlang melyet? Kentaurok s lapithak harcat imitalja jatekbol, fogadok, s apjahoz meri eroit! Szetvet a fajdalom es keson reszketsz, anyasziv, mar! En, oriilt, mert nem korbacsoltam fol a tengert rogton meg mielott a hajok utjukra eredtek! O, a parazna kaloz flottaja miert menekult meg! Mert nem tudtam a tarsnokkel viharokba keverni? Tan majd most... keso... hisz a norablas megesett mar. Megragadom jobbjat Jupiter masanak, elebe omlok, s kerem az agg Thetysre s atyankra, a venre, kerem a tengeri isteneket, torjon ki vihar most, tan hasznalhat meg” - szolt, s jott is a viz fejedelme.
